Végső nyugalomra helyezték a négy zsidó áldozatot

A temetést Jichák Jószéf szefárd főrabbi a százötvenedik zsoltár éneklésével kezdte.

Yohan Cohen, Yoav Hattab, Francois-Michel Saada és Phillipe Braham temetését Jichák Jószéf szefárd főrabbi a százötvenedik zsoltár éneklésével kezdte Jeruzsálemben. Később Arje Stern jeruzsálemi főrabbi segítségével a zsidó szertartás szerint megszaggatták a rokonok ruháit, majd az elhunytak hozzátartozói együtt elmondták a hagyományos halotti imát, a kaddist. Slómó Móse Amar volt szefárd főrabbi imája után egy-egy fáklyát gyújtottak a halottak emlékére, s közeli rokonok néhány szóval méltatták őket.

„Nem így akartuk, hogy Izraelbe érkezzetek, nem így akartuk látni, hogy hazatérjetek, hanem életetekben akartunk látni benneteket” – kezdte beszédét Reuven Rivlin államelnök. Hangsúlyozta az áldozatok erős izraeli kapcsolatait, azt, hogy Francois-Michel Saada a zsidó államba készült költözni, s már vásárolt is lakást, Yoav Hattab pedig néhány hete Jeruzsálembe látogatott.

Kiemelte, hogy csakis zsidóságuk miatt ölték meg őket a kóser üzletben, s hogy a távolság ellenére egy családot jelentenek a világ különböző részein élő zsidók, akiknek nem lenne szabad félniük zsidóságuk miatt. „Az Izraelbe vándorlásnak mégsem félelemből, a terrortól való rettegésből kell következnie, hanem az ország iránti szeretetből” – tette hozzá.

„Ismerem fájdalmatokat, a házastársak, testvérek, szülők fájdalmát, amikor a legdrágábbat veszítik el” – mondta Benjámin Netanjahu beszéde kezdetén, s ő is felhívta a figyelmet, hogy zsidóságuk miatt haltak meg az áldozatok. „Nem csak a zsidó nép, hanem az egész emberiség ellenségei ölték meg őket, s itt az ideje, hogy a kulturált népek egyesüljenek és felszámolják ezt az ellenséget” – mondta az izraeli miniszterelnök.

„A világ vezetői kezdik érteni, hogy a szélsőséges iszlám terror valódi veszélyt jelent a világ békéjére nézve – folytatta Netanjahu, s megismételte az utóbbi napokban többször hangoztatott, a francia zsidókat Izraelbe hívó szavait: – A zsidóknak jogukban áll számos országban élni, s joguk van a biztonsághoz, de úgy hiszem, szívük mélyén tudják, hogy csak egy ország a történelmi hazájuk, amely tárt karokkal várja őket. Ez az egész zsidó nép reménye.”

Jichák Hercog, a szociáldemokrata Munkapárt és a parlamenti ellenzék vezetője a párizsi merényletet összekapcsolta a jeruzsálemi zsinagóga elleni, néhány héttel ezelőtti merénylettel. Kijelentette, hogy „ha mind egyesülünk, akkor a terror nem győz, mert nem hagyjuk, hogy letérítsen utunkról, meghatározza sorsunkat”. Hercog felszólította a világ vezetőit, hogy állítsák meg a rasszizmust és az antiszemitizmust.

Ségolene Royal francia környezetvédelmi, fenntartható fejlődési és energiaipari miniszter Franciaország képviseletében mély részvétét nyilvánította, s közölte, hogy Franciaország osztozik a rokonok gyászában. Kijelentette, hogy Franciaországban nincs helye az antiszemitizmusnak, s mint mondta, ez volt a vasárnap utcákra vonult több milliós tömeg üzenete is.

Közölte, hogy 2015-ben központi kérdés lesz a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harc, és hangsúlyozta, hogy „minden zsidók elleni csapás egyben Franciaország elleni csapás”. Megígérte a zsinagógák, a zsidó iskolák védelmét, majd a francia elnök nevében posztumusz Becsületrendet adományozott a négy áldozatnak, amelyet a temetésen jelen lévő hozzátartozóknak adott át.

A temetés hivatalos része ezzel véget ért, a családtagok utolsó útjukra a sírokhoz kísérték az izraeli zászlóba burkolt áldozatokat, és ott a zsidó vallás szertartásait követve sírjukba helyezték a halottakat.

Francois Hollande államfő a posztumusz Becsületrendet, a legmagasabb francia állami kitüntetést adományozta kedden a terrortámadásokban megölt rendőröknek. „Clarissa, Franck, Ahmed azért haltak meg, hogy mi szabadon élhessünk” – mondta a köztársasági elnök a három rendőr ünnepélyes búcsúztatásán a párizsi prefektúrán. „Ezt kívánta kifejezni több százezer honfitársunk vasárnap Franciaország-szerte, amikor tömegesen mentek utcára, hogy osztozzanak a fájdalomban és jelezzék a szabadsághoz, a demokráciához, a testvériséghez való ragaszkodásukat és a hála üzenetét is eljuttassák a rendőri erőknek” – tette hozzá.

Franck Brinsolarót és Ahmed Merabet-t a Charlie Hebdo elleni merénylet során ölték meg a Kouachi fivérek, Clarissa Jean-Philippe-et pedig másnap reggel lőtte le a harmadik dzsihadista Monrouge-ban. „Ezt a nőt és ezeket a férfiakat ugyanaz a szándék vezérelte. Honfitársaink védelme. Ugyanaz az eszme vezérelte őket, a köztársaság szolgálata” – fogalmazott az államfő. Személyes hangvételű beszédében mindhárom, szolgálatteljesítés közben megölt rendőrtől külön-külön búcsúzott.

A 26 éves Clarissa Jean-Philippe hátában egy golyóval, „mártírként halt meg”. Ahmed Merabet „muzulmán vallású francia volt, büszke arra, hogy a köztársaság értékeit, a szekularizációt képviselte, és mindenki másnál jobban tudta, hogy a fanatizmus a világban mindenhol megöli a muzulmánokat” – hangsúlyozta Hollande. A Charlie Hebdo megölt főszerkesztőjének, Charbnak a védelmét ellátó Franck Brinsolaro pedig „a szemtelenségig is elmenő szólásszabadságért halt meg” – mondta az elnök.

„A mi nagy és szép Franciaországunk soha nem törik meg, soha nem enged, soha nem hajol meg. Szembenéz és állva marad” – fogalmazott Hollande a francia nemzeti lobogóval letakart koporsók előtt elmondott gyászbeszédének végén. A ceremónián a Charlie Hebdo szerkesztőségének életben maradt tagjai is megjelentek. A több száz megrendült rendőr részvétele mellett néma csendben folyó szertartáson csak egyes rendőrök sírását lehetett hallani, többen közülük el is ájultak.

A búcsúztatás végén Frédéric Chopin Gyászindulójára indult el a gyászmenet a Párizs belvárosában, a Szajna partján található prefektúráról. A hozzátartozók vonultak a koporsók mögött, őket az államfő két oldalán könnyes szemekkel Manuel Valls kormányfő és Bernard Cazeneuve belügyminiszter kísérte.