Az államfő a lengyel nemzetbiztonsági tanács (RBN) ülése után újságírói kérdésre válaszolva azt is kijelentette: „Nemrég még egyes lengyel politikusok Budapestet tekintették mintának. Most talán érdemes lenne felülvizsgálni ezt a véleményt”.
Az RBN ülésének fő témái az ukrajnai helyzet, a minszki tűzszüneti megállapodással kapcsolatos fejlemények, valamint a 2016-ban esedékes varsói NATO-csúcstalálkozó témakörei voltak.
Komorowski, mielőtt elnökké választották, a kormányzó Polgári Platform politikusa volt, amely éles belpolitikai harcot folytat a fő ellenzéki erővel, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságossággal. Utóbbi elnöke, Jaroslaw Kaczynski korábban többször kifejezte csodálatát a magyar miniszterelnök politikája iránt, a pártja számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után pedig kijelentette: „lesz még Budapest Varsóban”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása a nagyon kedvezőtlen magyar–orosz gázszállítási szerződés javítását szolgálta – mondta a lengyel külügyminiszter szerdán egy rádióinterjúban, és rámutatott arra, hogy Magyarország nem szegi meg az Oroszország ellen bevezetett szankciókat és az uniós szerződéseket.
Grzegorz Schetyna a lengyel közszolgálati rádióban kifejtette: a jelenleg érvényes magyar–orosz gázszállítási szerződés feltételei kissé eltérnek a hasonló lengyel–orosz szerződésben foglaltaktól, Magyarországnak eddig a le nem hívott gázmennyiségért is fizetnie kellett.
Schetyna azt is mondta, hogy Magyarország „diverzifikálja” politikáját: a gazdaságpolitikáját Oroszországgal együttműködve próbálja folytatni, „politikailag” azonban az európai uniós tagságát hangsúlyozza.
A miniszter határozottan elutasította a műsorvezető állítását, amely szerint Magyarország Oroszország-politikája sérti az európai szolidaritást. „Ez nem így van, ezt teljesen egyenesen mondom” – fogalmazott. Részletekbe nem bocsátkozva megjegyezte viszont, hogy a magyar–orosz kapcsolatok „valóban túllépnek az Európai Unió bizonyos működési normáin”.
A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta minden európai ország szuverén külpolitikájának fontosságát. Ebben az összefüggésben nyilatkozott a visegrádi együttműködésről is, aláhúzva, hogy a tagországok között megnyilvánuló nézeteltéréseknél fontosabb a „közös nevezők keresése”.
