Budapest folyamatosan egyeztet Berlinnel

Szijjártó Péter szerint Magyarország frontország lett, és ez kétségtelenül megnöveli a jelentőségét. Interjú.

– Látványosan aktivizálódik a magyar diplomácia. A következő hetekben egymás után érkezik Budapestre a német kancellár, az orosz elnök és a török kormányfő. Milyen külpolitikai rendezőelv köti össze ezeket a látogatásokat?
– Németország az egyik legfontosabb európai szövetségesünk, így a rendszeres brüsszeli találkozók mellett indokolt, hogy kétoldalú tárgyalásokat is folytassunk. A kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok mellett természetesen a geopolitikai kérdések és az azokban képviselendő álláspontok egyeztetése is napirenden lesz. Oroszország a következő időszakban is fontos szerepet fog játszani Közép-Európa energiaellátásában, a török kormánnyal pedig most rendezzük meg a magas szintű Stratégiai Tanács második ülését.

– Véletlen, vagy átgondolt tervezés következménye, hogy egymást követi Európa két meghatározó politikusának látogatása? Meg tudja erősíteni azt a lapértesülést, hogy Berlin legalább egy hónap különbséget szeretett volna a két vizit között?

A magyar választópolgárok Németországra tekintenek első számú szövetségesként, és a két ország közti minél szorosabb politikai és gazdasági együttműködést támogatják – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából.

A Magyarországon tevékenykedő német vállalatok az itt termelt nyereség több mint felét újra befektetik, mert hosszú távra terveznek – mondta a Napi Gazdaságnak Lieselore Cyrus német nagykövet.

Magyarország szövetségese és stratégiai partnere Németországnak, s a két ország kapcsolatainak az utóbbi években tapasztalt romlása ellenére sokkal több a kapcsolódási pont, mint gondolnánk – állapították meg a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők Angela Merkel mai budapesti látogatása kapcsán. Szerintük a jelenlegi európai politikai és gazdasági környezetben Berlinnek szüksége van Budapestre.

A vizit miatt számos több helyen változik a közlekedés Budapesten – a részleteket ide kattintva érheti el.

– Természetesen egyik fél sem támasztott elvárást a magyar kormány külügyi naptárának aktualitását illetően.

– Az ukrán válság teremtette helyzet megkerülhetetlen ezeken a tárgyalásokon. Játszhat-e komolyabb szerepet a rendezésben Budapest, amelyre e vizitek kapcsán az átlagosnál nagyobb nemzetközi figyelem irányul? Felkerülhet-e a térképre Magyarország, s vannak-e a kormánynak egyáltalán ilyen ambíciói?
– Magyarország frontország lett, hiszen a fegyveres konfliktus a szomszédunkban zajlik, ez pedig kétségtelenül megnöveli hazánk jelentőségét.

– Angela Merkel Budapestre érkezése kiváló alkalom az álláspontok egyeztetésére. A magyar külpolitika némi késéssel, ám felsorakozott Németország mögé, így talán még fontosabb, hogy a nyugati szemmel sokszor külön utakon járó Budapest és az Európai Unió egységes fellépése mellett legmarkánsabban kiálló Berlin egyeztesse az órákat. Melyek a legfőbb tisztázandó kérdések? Ha fél szívvel is, de meddig áll ki Budapest az Oroszországgal szembeni szankciók mellett?
– Magyarország álláspontja világos és egyértelmű, az ukrajnai fegyveres konfliktust tárgyalásos úton, a minszki megállapodások tiszteletben tartásával kell megoldani. Rendszeresen egyeztetünk Németországgal ebben a kérdésben. Olyan megoldást kell találni, amely rászorítja a konfliktusban részt vevő valamennyi felet a minszki megállapodások betartására, ugyanakkor nem okoz jóvátehetetlen gazdasági károkat az európai országoknak.

– Milyen közös pontok lehetnek az energetikában? Számíthatunk-e Berlinre a Déli Áramlat „ejtésével” előállt helyzet rendezésében?
– Közép-Európa energiabiztonsága európai ügy, ezáltal európai felelősség is. A múltban világosan kiderült, hogy az Európai Unió mit nem támogat a térség energiabiztonságának növelése érdekében, ezért kíváncsian várjuk, hogy mely energetikai beruházások nyerik el a jövőben az uniós intézmények támogatását. Február kilencedikére az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke egyeztetést hívott össze, ahol remélhetőleg közelebb kerülünk a kérdés megválaszolásához. Azt azonban tudni kell, hogy bármely szóba jöhető alternatíva – orosz gáz Közép-Európába juttatása Törökországon keresztül, gázszállítás Azerbajdzsánból, horvát LNG-terminál – csak akkor valósulhat meg, ha az Európai Unió segítséget nyújt az infrastrukturális és technológiai beruházásokhoz.

– A kétoldalú kapcsolatokat meg-megterheli a magyar kormány egyes lépéseire vonatkozó értetlenség és a német cégek érdekeinek sérülése. Milyen új lehetőségeket lát a magyar-német együttműködésben?
–Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai dinamikusan bővülnek. Immár hatezer német vállalat háromszázezer magyar embernek ad munkát. Kereskedelmi forgalmunk pedig 8,6 százalékkal nőtt 2014 első tíz hónapjában. A német vállalatok megbecsült szereplői a magyar gazdaságnak, rendszeres velük a konzultáció, folyamatosan tárgyalunk velük új beruházásokról.