A politikus úgy fogalmazott, egy ilyen amerikai lépés „a legsúlyosabb csapás lenne a minszki megállapodásokra, és újabb bizonyíték lenne arra, hogy aki ilyen döntésekben gondolkodik, azt kizárólag saját geopolitikai elképzelései vezérlik Oroszország úgymond elrettentésének szükségességéről, ha nem eltaszításáról”. Rjabkov leszögezte, hogy Oroszország nem nézné tétlenül az ilyesfajta provokatív lépéseket, és kénytelen lenne reagálni rájuk.
Barack Obama amerikai elnök február 10-én jelentette be, hogy az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések. Obama bejelentése után két nappal írták alá Minszkben a délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló, 13 pontos intézkedéscsomagot, amelyet a „normandiai négyek” – Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár – dolgoztak ki maratoni tárgyalásukon.
A megállapodáshoz fűzött közös nyilatkozatában a négy vezető támogatta a megállapodást, és megerősítette, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét.
Az ukrán külügyminiszter megkezdte az előzetes konzultációkat az ENSZ Biztonsági Tanács tagországaival a békefenntartó misszió felállításáról a fegyveres konfliktus sújtotta Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán külügyminiszter szerint több BT-tagország belátja azt, hogy „pótlólagos mechanizmus” kell a minszki fegyverszüneti megállapodások betartásához, és ez lehet egy nemzetközi békefenntartó kontingens felállítása a válságövezetben.
Katonai szolgálatmegtagadás miatt nyolcezer ember ellen adtak ki körözést a hatóságok a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében – írja a Vesti ukrán hírportál kedden. Nyugat-Ukrajnában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hadkötelesek kibújnak a katonai mozgósítás alól. Jurij Veranovszkij, a megyei hadkiegészítő parancsnokság helyettes vezetője közölte, hogy többségük nem tartózkodik lakhelyén, a falusi elöljárók pedig nem hajlandók segítséget nyújtani a behívók átadásához. A hadkiegészítő parancsnokság információi szerint egy részük külföldre távozott, mások pedig otthonukban bujkálnak, és nem nyitnak ajtót.
Az ukrán törvények szerint a szolgálatmegtagadók kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. Jogi szakértők azonban kételkednek abban, hogy a bíróságok ilyen büntetéseket fognak kiszabni rájuk. Rosztiszlv Kravec jogász szerint minden bíró megértően fog viszonyulni például ahhoz a kétgyermekes apához, aki nem akar háborúba menni. A Vesti szerint azonban Ukrajnában valóságos hajtóvadászat indult azok ellen, akik kibújnak a katonai szolgálat teljesítése alól. Odessza megyében már több száz bűnvádi eljárást indítottak, Lemberg megyében pedig negyvennél több ilyen eljárás kezdődött. Az ukrán hadsereg vezérkari főnöksége január végén közölte, hogy Kárpátalján bújnak ki legtöbben a mozgósítási kötelezettség teljesítése alól.
Petro Porosenko ukrán államfő január közepén írta alá az újabb katonai mozgósításról szóló rendeletet. A mozgósítás három szakaszból áll. Az első január 20-án vette kezdetét és 90 napig tart, a második várhatóan áprilisban és 20 napos lesz, az utolsó pedig júniusban és szintén 20 napig tart majd. Az idén mintegy 200 ezer ukrán állampolgárt kellene mozgósítani, továbbá 40 ezret behívni rendkívüli katonai szolgálatra.Tavaly három hullámban mozgósították a hadköteleseket Ukrajnában.
