Németország „nem a világ szociális hivatala”

Csökkent Németországban a menedékjog megszerzésének szándékával érkező koszovói állampolgárok száma.

Johannes Dimroth a berlini kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy egyelőre csupán kismértékű csökkenést tapasztalnak, és korai lenne trendfordulóként értékelni a friss adatokat. Konkrét számokat nem ismertetett, de hangsúlyozta, hogy már látszik, hogy a német és a koszovói hatóságok lépései „hatásosak”. Hozzátette, hogy a bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) új eljárási rendet követ, a koszovói állampolgárok menedékjog iránti kérelmét elsőbbséggel kezelik és 14 napon belül elbírálják.

Januárban 3630 koszovói állampolgár nyújtott be kérelmet, ami csaknem a duplája a decemberi 1956-nak, de ennél nagyságrendekkel többen vannak, akik már szerepelnek menekültügyi nyilvántartásban, de még nem adták be kérelmüket – mondta a szóvivő.

Január elejétől február 12-ig 18 ezer új koszovói állampolgárt regisztráltak az Easy nevű nyilvántartási rendszerben, amelyben szerepelnek mindazok, akik menekültügyi ellátásban részesülnek, de még nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet – írta a napokban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap, hozzátéve, hogy a kormányzat megítélése szerint a koszovóiak nem valamilyen – politikai, vallási, nemzetiségi hovatartozáson alapuló – üldöztetés miatt, hanem gazdasági okokból, mindenekelőtt a szociális juttatások megszerzése céljából utaznak Németországba.

A szerb és a koszovói sajtó február elején arról számolt be, hogy új útvonalat találtak a Koszovóból az Európai Unióba igyekvő „menekültek” a szigorúbbá vált szerb és magyar határellenőrzések miatt, és a legtöbben immár Albánia és Montenegró (azaz nyugat) felé veszik az irányt.

A horvát határrendészet ezenfelül nem tapasztalt növekedést a koszovói állampolgárok illegális határátlépésével kapcsolatban

A legtöbb koszovói Bajorországba érkezik, amelynek vezetése szerint nincs lehetőség a szegénység elől menekülő külföldiek befogadására. Németország „nem a világ szociális hivatala” – mondta Horst Seehofer bajor kormányfő pártja, a konzervatív CSU hagyományos hamvazószerdai gyűlésén a bajor–osztrák határnál fekvő Passauban.

Hangsúlyozta, hogy a koszovóiakat és az ugyancsak jelentős számban érkező albánokat következetesen hazatoloncolják, mert nem éri őket üldöztetés, és ezért a német hatóságoknak nem áll módjukban a menekültstátus megadása. A szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás visszaszorítását célozza az az intézkedés is, hogy a menedékkérők ezentúl nem készpénz, hanem természetbeni juttatás formájában kapják meg az ellátást – tette hozzá Horst Seehofer.

A BAMF elnöke, Manfred Schmidt egy szerdai lapinterjúban elmondta, hogy a 14 napos kérelemelbírálási határidő bevezetésétől a menedékkérők számának jelentős csökkenését várják. Az esetek csaknem száz százalékában a kérelem elutasításával záruló, felgyorsított eljárás „egyértelmű jelzés a Koszovóban élőknek, hogy a menedékjog iránti kérelemnek nincs esélye a kedvező elbírálásra és hogy nem szabad elhinniük az embercsempészek ígéreteit” – mondta a német menekültügyi hatóság vezetője a Rheinische Post című lapnak.

Hála a hatóságok erőfeszítéseinek, az elmúlt héten folyamatosan csökkent a magyar rendőrök által feltartóztatott határsértők száma. A migrációs helyzet azonban tartós megoldást kíván, amit a kormány a vonatkozó szabályok szigorításával érne el. Egyebek mellett a joggal való visszaélés lehetőségét kell kiküszöbölni.

2013-hoz képest tavaly közel duplájára nőtt a Magyarország és ezzel az EU területére lépett illegális migránsok száma, amely az év végére jócskán meghaladta a negyvenezer főt. Idén pedig szűk másfél hónap alatt húszezer emberrel szemben intézkedtek a hatóságok. A legnagyobb nyomás február első hetében nehezedett hazánkra – előfordult, hogy két nap alatt csaknem háromezren lépték át a magyar–szerb határt. A határsértők döntő többsége Koszovóból érkezik, nagy részük családos, a feltartóztatottak negyven százaléka gyermek.