Felül kell vizsgálni a menekültügyi szabályozást

A bíróságoknak valamikor naponta 50-60 döntést kell hozniuk menekültügyi kérdésekben.

A miniszter szerint a menekültügyről szóló 2007. évi II. törvény csupán a menekültekkel, az oltalmazottakkal, valamint a menedéket kérőkkel foglalkozik. „Gondolkodásra késztet az, hogy lehetséges-e egy hagyományos menekültügyi jogszabállyal gazdasági migránsok ügyét jogilag kezelni" – mondta, hozzátéve, hogy problémát jelent az is, a bíróságoknak valamikor naponta 50-60 döntést kell hozniuk menekültügyi kérdésekben.

Arra az újságírói felvetésre, hogy egyes polgármesterek „kerítéseket építenek", azt válaszolta, nem biztos, hogy ezzel kell megoldani az ügyeket. Lehetőség szerint egységes európai szabályozásra és fellépésre lenne szükség, mivel az egyes országok önmagukban nem tudják kezelni a problémát – fűzte hozzá.

A bírósági végrehajtással kapcsolatban elmondta: a végrehajtás jelenleg is közfeladat, de ez az alrendszer 1994-ben privatizálva lett, lényegileg „koncesszióba" került. Kijelentette, hogy nem híve a terület államosításának, mert szerinte nem ez a megfelelő megoldás. „A végrehajtókkal együtt akarunk működni, mert ez az ő érdekük is, célunk, hogy az állampolgári bizalom erős legyen e szervezet iránt. Az új rendszerben a végrehajtóknak erősebb állami felügyelettel kell számolniuk annak érdekében, hogy az eljárásuk törvényes, átlátható és méltányos legyen” – hangsúlyozta Trócsányi László. Hozzátette, hogy nem kell új állami szerv, de ki kell képezni azokat a munkatársakat, akik ellenőrzik a végrehajtókat, és egy új végrehajtási törvény megalkotása is indokoltnak tűnik.

Az új polgári perrendtartással kapcsolatban megjegyezte, annak többek között az a célja, hogy a perek jobb előkészítésével tovább rövidítse az eljárások időtartamát. „Európai szinten az időszerűség kérdésével nem állunk rosszul, valahol a középmezőny fölött vagyunk" – mutatott rá az igazságügyi miniszter. Mint fogalmazott: terveik között az szerepel, hogy a jövőben a perek hatékony lefolytatása érdekében az ügyvédekre nagyobb felelősség fog hárulni, és a bíráknak meglesz a megfelelő eszközrendszerük arra, hogy előmozdítsák a visszaélésektől mentes, racionális pervitelt.

„Azt hiszem azonban, hogy nemcsak az ügyvédi attitűdön, hanem a bírói attitűdön is változtatni kell az új szabályozási keretek között" – vélte a tárcavezető. Hozzátette, hogy a kormány már tárgyalta az új polgári perrendtartás tervezetét.

Az ügyvédi szakvizsgákat érintő változásokkal kapcsolatban elismerte, egyelőre tart a jogászképzés minőségi felülvizsgálata, ennek végeztével kerül a jelentés a kormány elé. „Sajnos a jogászképzés szakmai színvonala általánosságban csökkent" – fűzte hozzá –, azzal együtt, hogy az alapképzés áttekintését követően fogjuk a szakvizsga követelményrendszerét áttekinteni.

Arra a kérdésre, hogy a felülvizsgálat a keretszámok megváltoztatásával is járhat-e, azt válaszolta: egy jogász-diákhitel bevezetését tudná javasolni, mivel a mostani, túlnyomóan költségtérítéses helyekre egy jó képességű, de szegény gyerek nem tud bejutni. „Másrészt megfontolandónak tartom, hogy az egyes karokon eltérő oktatási centrumok jöjjenek létre, amelyek speciális tudáscentrumként is működhetnek, elősegítve a hallgatók felvértezését gyakorlatban jól használható szakismerettel” – mondta Trócsányi László.