Égő buszok, könnygáz és Molotov-koktélok: már ötezer fiatalt állítottak elő a francia diáktüntetéseken + videó

Franciaország modern történetének egyik legsúlyosabb diáklázadásával néz szembe. Ami egy héttel ezelőtt elszigetelt, a tanárhiány és az elavult iskolai infrastruktúra elleni tiltakozásnak indult, szombatra országos méretű, erőszakos zavargásokba torkolló válsággá eszkalálódott. Francia középiskolák százai állnak blokád alatt, a kormány és az ellenzék egymást vádolja a káosz szításával, ezalatt a rendőrség drasztikus lépésekre kényszerül a rend fenntartása érdekében.

Napok óta tartanak az erőszakos zavargások Franciaországban Fotó: FRED TANNEAU Forrás: AFP

Érett egy ideje a diákok lázadása

Bár a rombolás mértéke sokkolta a francia közvéleményt, a diákok elkeseredettsége és dühe mögött valós, évek óta halmozódó strukturális problémák állnak. A közoktatás helyzete Franciaországban régóta kritikus pont:

• A tanári fizetések alacsony szinten tartása és a pálya presztízsének romlása miatt matematikusokból, nyelvtanárokból és természettudományos oktatókból drámai hiány mutatkozik. Nem ritka, hogy osztályok hónapokig nem kapnak érdemi oktatást bizonyos tantárgyakból.
• A költségvetési megszorítások miatt az osztálylétszámok sok helyen harminc fő fölé emelkedtek, ami lehetetlenné teszi a minőségi pedagógiai munkát.
• Számos külvárosi és vidéki intézmény épülete katasztrofális állapotban van – a fűtési rendszerek elavultak, beáznak a tetők, és a digitalizációhoz szükséges alapvető eszközök is hiányoznak.

A fiatalok mozgalma ezekre a mindennapi problémákra követelt azonnali kormányzati megoldást, kisebb osztálylétszámokat, több pedagógus felvételét és a költségvetési források átcsoportosítását. A békés demonstrációk azonban gyorsan lázadássá fajultak, amint a külvárosok frusztrált, az oktatási rendszerből amúgy is kiszoruló fiataljai tömegesen csatlakoztak a menetet vezető diákszervezetekhez.

Fotó: QUENTIN TOP / Hans Lucas

Politikai csatatér

A válság pillanatok alatt elérte a legmagasabb politikai szinteket is, és a francia törvényhozásban komoly sárdobálás kezdődött. A kormány és a jobboldali ellenzék egységesen azzal vádolja a radikális baloldalt, hogy politikai haszonszerzésből szándékosan szítják a fiatalok erőszakosságát.

Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés vezéralakja kijelentette, hogy ami az utcákon zajlik, az nem diáktüntetés, hanem 

a csőcselék tombolása és a köztársasági intézmények elleni nyílt támadás.

Le Pen szerint a kormány túl gyenge, és azonnali, kemény rendőrségi fellépést követelt a rend helyreállítására, egyúttal a szülői felelősséget is firtatta.

Marine Le Pen csőcseléknek nevezte az agresszív tüntetőket (Fotó: BASTIEN OHIER / Hans Lucas)

A kormányzati kommunikáció szintén a baloldalt tette meg bűnbaknak. A miniszterek ujjal mutogatnak Jean-Luc Mélenchonra, az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű radikális baloldali párt vezetőjére, mondván, az LFI retorikája legitimálja a rendőrök elleni erőszakot a diákok szemében.

Jean-Luc Mélenchon szombati nyilatkozatában visszautasította a vádakat, és kontraproduktívnak nevezte, hogy a kormány ahelyett, hogy megoldaná a válságot, bűnbakokat keres.

Nem a baloldal tehet arról, hogy beáznak az iskolák és nincs tanár a katedrán. A kormány évek óta elhanyagolja a jövő generációját, a düh pedig ennek a politikának a közvetlen következménye

– fogalmazott a baloldali politikus. Ugyanakkor Mélenchon is megszólalt a diákok felé, és az erőszak mérséklésére, a rombolás leállítására intette őket, hangsúlyozva, hogy a jogos követeléseket nem gyújtogatással kell érvényesíteni.

Jean-Luc Mélenchon baloldali elnökjelölt (Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP)

Feszült napok előtt Franciaország

A hétvégi relatív nyugalom ellenére a válságnak még koránt sincs vége. A legnagyobb francia diákszervezetek és a hozzájuk csatlakozó pedagógus-szakszervezetek egyértelművé tették, hogy nem hátrálnak meg a kormányzati nyomás és a tömeges őrizetbe vételek ellenére sem.

Október 6-ára, jövő keddre egy újabb, minden eddiginél hatalmasabbnak ígérkező, összehangolt országos diáktüntetést és általános iskolai sztrájkot hirdettek meg. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a hírszerzési jelentések szerint a korábbi „sárgamellényes” szociális mozgalmak megmaradt tagjai és radikális munkásjogi csoportok is jelezték, októberben csatlakozni kívánnak a diákokhoz. Ha a középiskolások lázadása összekapcsolódik a szélesebb társadalmi elégedetlenséggel, az Emmanuel Macron elnök kormányának eddigi legnehezebb őszi válságát eredményezheti.