Migráció tűréshatáron

Az elmúlt héten folyamatosan csökkent a magyar rendőrök által feltartóztatott határsértők száma.

Mindössze 323 esetben kellett határsértőkkel szemben intézkedniük vasárnap a rendőröknek, úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt héten meghozott intézkedések – például a szerb–magyar hatósági együttműködés erősítése –  meghozták a várt eredményt – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) statisztikáiból.

Az adatok szerint egyébként változatlanul Csongrád megyére nehezedik a legnagyobb nyomás, és a migránsok túlnyomó többsége nem háborús területekről, hanem a biztonságos országnak számító Koszovóból érkezik. Ennek ellenére, ha menedékkérelmet nyújtanak be, őket sem lehet azonnal visszafordítani, s természetesen azt sem tehetik meg a hatóságok, hogy továbbengedik őket Nyugatra.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lapunk kérdésére hangsúlyozta: kötelezettségszegési eljárást indíthatna hazánk ellen az Európai Unió, ha nem teljesítenénk a közös határ védelmére vonatkozó vállalásokat és előírásokat, de az Emberi Jogok Európai Bírósága is szankciókat szabhatna ki az országra.

A határsértők elfogása után a menedékkérők elhelyezéséről, ellátásáról és a menekültügyi eljárás lefolytatásáról az állampolgársági hivatal gondoskodik. Befogadóállomásaikon körülbelül kétezer embernek tudnak szállást adni, de szükség esetén a férőhelyek száma kétezer-ötszázra bővíthető. Egy ember ellátása négyezer-ötszáz forintba kerül naponta.

Tekintettel az évek óta folyamatosan erősödő migrációs nyomásra és arra, hogy a menekültstátus érdekében beadott folyamodvány elbírálása az uniós viszonylatban gyorsnak számító magyar gyakorlat szerint is hónapokat vesz igénybe, hihetetlennek tűnik az állampolgársági hivatal kijelentése, amely szerint az ellátórendszer nincs túlterhelve. A hivatal magyarázatából azonban világossá válik: az érintettek többségének esze ágában sincs kivárni az eljárások végét. A koszovóiaknak a kérelem benyújtásával egyetlen céljuk van: időt nyerni, hogy eltűnhessenek.

A távozásra egészen hamar alkalmuk nyílhat, hiszen szállításról csak a kísérő nélküli kiskorú, valamint az őrizetbe vett menedékkérők esetében gondoskodik az állam. Minden más esetben útba indítás történik, azaz a menekültstátust igénylő migráns kap egy határozatot arról, hogy melyik befogadóállomáson jogosult elhelyezésre, valamint egy az elindítás pontjától a befogadóállomásig érvényes utazási igazolást, aminek birtokában ingyen veheti igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérdésünkre elárulta: a migránsoknak csak kisebb hányada ér célba, a többség az első kereszteződésnél inkább Ausztria irányába fordul, és folytatja az unió központi területeire vezető útját.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a befogadóállomáson elhelyezettek szállást, napi háromszori étkezést kapnak. Biztosítottak számukra az alapvető higiénés feltételek, emellett szükség esetén részesülnek ruhaadományból, de ingyen gyógyszerre és egészségügyi alapellátásra is jogosultak, a tanköteles korú gyermekeknek pedig iskolába kell járniuk.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2013-hoz képest tavaly közel duplájára nőtt a Magyarország és ezzel az EU területére lépett illegális migránsok száma, amely az év végére jócskán meghaladta a negyvenezer főt. Idén pedig szűk másfél hónap alatt húszezer emberrel szemben intézkedtek a hatóságok. A legnagyobb nyomás február első hetében nehezedett hazánkra – előfordult, hogy két nap alatt csaknem háromezren lépték át a magyar– szerb határt. A határsértők döntő többsége Koszovóból érkezik, nagy részük családos, a feltartóztatottak negyven százaléka gyermek.

Vas Gizella, az ORFK határrendészeti főosztályvezetője múlt csütörtökön beszélt arról, hogy a tiltott határátlépőknél minden esetben eljárást kell indítania a rendőrségnek, hiszen a beutazásuk jogellenes. A migrációs nyomásnak leginkább kitett déli megyékben, Csongrádban és Bács-Kiskunban emiatt szeptember óta 136 fővel növelték a rendőrség állományát. A probléma megoldása érdekében a hazai és a szerb rendőri vezetés többször egyeztetett, legutóbb múlt szerdán találkozott egymással a két ország főkapitánya. A közös intézkedések következtében a február elején tapasztalt napi ezerkétszáz-ezerháromszázról annak felére-harmadára csökkent a hazánkban feltartóztatott határsértők száma. A magyar határ erősítését Bécs és Berlin is segíti azzal, hogy rendőröket irányít az országba.

Mivel a helyzet az utóbbi években folyamatosan romlott, a Fidesz–KDNP felvetette a jogszabályok szigorításának szükségességét, amiről a kormány támogatása mellett országgyűlési vitanapot és nemzeti konzultációt is tarthatnak.

A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorának múlt pénteken erről azt mondta: olyan – az európai menekültpolitikától egyébként eltérő – előírásokra kér felhatalmazást a magyaroktól, hogy az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehessék őrizetbe, tartsák fogva, és amint lehet, azonnal toloncolják ki őket. Ha megkapja erre a felhatalmazást a nemzeti konzultáción, akkor érvényt is tud szerezni neki Brüsszelben. Emlékeztetett arra, korábban Magyarországon már volt ilyen szabályozás, de ettől az unió eltiltotta a magyar hatóságokat, de most világossá kell tenni Brüsszelnek, hogy ez rossz döntés volt.

Orbán Viktor arra is figyelmeztetett, hogy az osztrákok és a németek változtatni fognak a bevándorlókkal kapcsolatos szabályaikon, így a Magyarországra érkezett menekültek nem tudnak majd továbbmenni, „itt fognak rekedni”. – Ha akkor nem lesznek olyan törvényeink, hogy azonnal fogjuk el őket, és azonnal toloncoljuk vissza, akkor Magyarország egy menekülttáborrá fog válni – mondta a kormányfő.