Mire kötelezi a tagállamokat a NATO-szerződés?

Hatalmas félreértés él a közvéleményben a NATO alapszerződésének híres 5. cikkelyével kapcsolatban. Amikor Donald Trump amerikai elnök kétségbe vonja, hogy az Egyesült Államoknak kötelező lenne katonailag beavatkoznia a NATO más tagállamát ért támadás esetén, csupán annak betűje szerint értelmezi a szabályt.

2025. 08. 05. 21:03
A NATO zászlaja Fotó: NurPhoto via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem olyan egyértelmű a NATO-szerződésnek a tagállamok kollektív védelmét garantáló 5. cikkelye, mint azt általában hirdetni szokták. Donald Trump amerikai elnök a jelek szerint vette a fáradságot, és elolvasta az ominózus cikkelyt. Amikor az idei NATO-csúcs előtt egy újságíró arról kérdezte, hogy továbbra is elkötelezett-e az 5. cikkely mellett, így válaszolt:

Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO kollektív szabályának több értelmezése van
Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO kollektív szabályának több értelmezése van  (Fotó: Getty Images via AFP)

Attól függ, hogyan értelmezzük. Az 5. cikkelynek számos értelmezési lehetősége van

– idézi Trumpot a Mandiner cikke.

És a szavait követő felháborodás dacára az elnöknek igaza volt. Az 5. cikkely így szól:

A Felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Felekkel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket, ideértve a fegyveres erő alkalmazását is, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.

Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezen intézkedések akkor zárulnak le, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.

Eszerint tehát minden tagállam az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket köteles meghozni, ami egyáltalán nem jelent automatikus katonai beavatkozást.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán Rand Paul szenátor fel is szólította az amerikai kongresszust, hogy erősítse meg az 5. cikkely fenti értelmezését.

Egyértelművé kell tennünk: 'az egyik ellen elkövetett támadás mindannyiunk ellen irányul' nem jelenti automatikusan az Egyesült Államok katonai válaszát

– fogalmazott Kentucky állam republikánus szenátora.

Szintén ezt az értelmezést támasztja alá az 5. cikkely eddigi egyetlen aktiválása is. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a tagállamok más-más tempóban és eszközökkel reagáltak az Egyesült Államok megkeresésére – mutat rá a Mandiner.

A kollektív védelem szabályát az orosz–ukrán háború állította ismét előtérbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évekig próbálta elérni, hogy Ukrajnát felvegyék a szövetségbe, arra alapozva, hogy ebben az esetben viszont a NATO tagállamai is belesodródhatnának a konfliktusba.

Az 5. cikkely értelmezése tehát nem pusztán jogi kérdés, hanem a transzatlanti szolidaritás mértékegysége is. Trump válasza emlékeztet rá, hogy a NATO ereje nem a betűkben, hanem a politikai akaratban rejlik

– vonja le a következtetést a szerző.

Borítókép: A NATO zászlaja (Fotó: NurPhoto via AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.