Heteken belül összeomolhat az ukrán front?

Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg figyelmen kívül hagyja Donald Trump amerikai elnök szankciós ultimátumát, amely ezen a pénteken jár le. A Kremlhez közel álló források szerint Putyin célja továbbra is négy ukrán régió teljes elfoglalása.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: AFP

Putyin célja a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon ukrán régiók teljes elfoglalása, amelyekre Oroszország az alkotmányában is sajátjaként hivatkozik. Csak ezután tárgyalna egy békemegállapodásról – mondta az egyik forrás.

Ha Putyinnak sikerülne teljesen elfoglalnia azt a négy régiót, amelyeket Oroszország magáénak követel, akkor azt állíthatná, hogy az ukrajnai háborúja elérte célját

– mutatott rá James Rodgers, az „Oroszország visszatérése” című könyv szerzője.

A jelenlegi tárgyalási folyamat, amelynek során az orosz és az ukrán fél háromszor találkozott május óta, Moszkva kísérlete arra, hogy meggyőzze Trumpot, hogy Putyin nem utasítja el a békét – mondta az első forrás, hozzátéve, hogy a tárgyalásoknak nem igazán van valódi tartalma, kivéve a humanitárius cserékről szóló megbeszéléseket.

Oroszország azt állítja, hogy komolyan gondolja egy hosszú távú béke megkötését a tárgyalásokon, de a folyamat bonyolult, mert a két fél álláspontja nagyon távol áll egymástól. Ennek ellenére Putyin a múlt héten pozitívnak nevezte a tárgyalásokat.

Moszkva követelései között szerepel Ukrajna teljes kivonulása a fentebb említett négy régióból, valamint hogy Kijev fogadja el a semleges státuszt és hadserege méretének korlátozását. Ezeket a követeléseket azonban Ukrajna határozottan elutasítja.

Annak jeleként, hogy még lehet esély egy megállapodás megkötésére a határidő előtt, Oroszországba látogat a héten Steve Witkoff, Trump különmegbízottja.

Trump, aki korábban dicsérte Putyint és kilátásba helyezte a két ország közötti jövedelmező üzleti kapcsolatokat, az utóbbi időben egyre türelmetlenebbé vált az orosz elnökkel szemben, főleg az ukrán városok elleni heves légitámadások kapcsán fogalmazott meg kritikát. A Kreml közölte, hogy tudomásul vette Trump nyilatkozatait, de nem kíván reagálni rájuk.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök a múlt héten „maximális nyomásra” szólította fel a világot, miután az év legpusztítóbb orosz légicsapása 31 ember életét oltotta ki Kijevben, köztük öt gyermekét. Szviridenko szerint ez volt Oroszország válasza Trump ultimátumára.

Trump elnök le akarja állítani az öldöklést, ezért amerikai gyártmányú fegyvereket ad el a NATO-tagoknak, és kemény vámokkal és szankciókkal fenyegeti Putyint, ha nem egyezik bele a tűzszünetbe

– nyilatkozta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője.

Az első forrás szerint Putyin magánemberként aggódik az amerikai kapcsolatok közelmúltbeli romlása miatt. Az orosz elnök továbbra is reméli, hogy Oroszország ismét baráti viszonyba kerülhet Amerikával és kereskedhet a Nyugattal, és aggasztja Trump haragja.

Azonban mivel az orosz erők továbbra is előrenyomulnak a fronton, és Ukrajna erős katonai nyomás alatt áll, Putyin nem hiszi, hogy most jött el az ideje a háború befejezésének. A forrás hozzátette, hogy sem az orosz nép, sem a hadsereg nem értené meg, ha most leállna.

Rodgers szerint Putyin politikai hírnevét és örökségét fektette az ukrajnai háborúba.

Korábbi írásaiból és nyilatkozataiból tudjuk, hogy önmagát egy erős hagyomány részeként látja, amely szembeszáll a Nyugattal és a világ többi részével Oroszország érdekeinek védelmében

– fogalmazott a szakértő.

Az orosz államfő nagyra értékeli a Trumppal való kapcsolatot, és nem akarja feldühíteni az amerikai elnököt, azonban „egyszerűen van egy fő prioritása – Putyin nem engedheti meg magának, hogy csak azért fejezze be a háborút, mert Trump azt akarja” – mondta a második orosz forrás. A harmadik, a Kreml gondolkodását ismerő személy szerint Oroszország mind a négy régiót el akarja foglalni, és nem látja értelmét a leállásnak akkor, amikor a nyári offenzíva során az orosz erők harctéri sikereket érnek el.

Ukrajna 2025 legnagyobb területi veszteségeit szenvedte el az elmúlt három hónapban. Csak júliusban 502 négyzetkilométernyi területet foglaltak el az oroszok – hívja fel a figyelmet a Black Bird Group, egy finnországi katonai elemző központ. Összességében Oroszország Ukrajna területének mintegy ötödét foglalta el.

A Reuters egyik forrása szerint az orosz vezérkar arról tájékoztatta Putyint, hogy az ukrán front két-három hónapon belül összeomlik.

Az orosz előrenyomulást az ukrán és nyugati katonai források is elismerik, de szerintük erre csak fokozatosan és súlyos veszteségek árán képesek. Orosz háborús bloggerek szerint Moszkva erői elakadtak a jelenlegi nyári offenzíva során azokon a területeken, ahol a terep és a sűrű városi környezet Ukrajnának kedvezett, de a közeljövőben újabb támadások várhatók más, könnyebben elfoglalható területeken.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)