Számottevően csökkent az első negyedévben az érzékelt infláció mértéke

A középkorúak átlagosan 18 százalékos éves inflációt érzékeltek, ami számottevő javulást jelent a korábbi évekhez képest. A mediánérték a 15–19 százalékos sávba került, miközben egy évvel korábban még a 20–24 százalékos tartományban volt – derül ki a K&H biztos jövő kutatásából, amely az első negyedévben vizsgálta azt, hogy a 30–59 évesek milyen inflációt érzékeltek a mindennapokban és mire számítanak a jövőben.

Illusztráció Fotó: Kajdi Szabolcs

Javulást várnak a jövőre nézve 

A jövőre vonatkozó várakozások szintén kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel korábban. A 2026. februári adatok alapján a 30–59 évesek átlagosan hétszázalékos áremelkedéssel számolnak a következő egy évben, miközben 2025. februárjában még 11 százalékos drágulást vártak. Ez azt jelzi, hogy a háztartások inflációs várakozásai érezhetően csillapodtak.
A részletes adatok szerint a megkérdezettek 

• 11 százaléka arra számít, hogy egy év múlva alacsonyabbak lesznek az árak, mint most;
• 19 százalék a jelenlegihez hasonló árszintet valószínűsít;
• 70 százalék pedig további emelkedést vár. 

Bár tehát a többség továbbra is drágulásra számít, annak várt üteme már sokkal visszafogottabb, mint a korábbi mérésekben. 

Ez azért fontos változás, mert az inflációs várakozások erősen befolyásolják a háztartások pénzügyi döntéseit, a fogyasztási hajlandóságot és a biztonságérzetet is.

A kutatásból az is látszik, hogy a derűlátás nem minden társadalmi csoportban azonos mértékű. A falvakban élők és az alacsonyabb jövedelműek továbbra is az átlagosnál erősebben számolnak a drágulással, és ezekben a csoportokban még mindig viszonylag magas azok aránya, akik 20 százalékot meghaladó áremelkedést tartanak elképzelhetőnek a következő egy évben. Vagyis miközben az összkép javul, a lakosság egy része továbbra is jelentős inflációs kockázatot érzékel.

Összességében a K&H biztos jövő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 30–59 évesek inflációs érzékelése és jövőre vonatkozó árnövekedés-várakozása egyaránt mérséklődött. Az érzékelt éves infláció 18 százalékra csökkent, a következő 12 hónapra várt áremelkedés pedig hét százalékra enyhült. A lakosság tehát továbbra is drágulással számol, de a korábbinál jóval kisebb mértékben.

A témához kapcsolódóan érdemes megemlíteni: egyes elemzők a makrogazdasági folyamatok alapján szintén a magyar inflációs kilátások javulására számítanak, annak ellenére, hogy a nemzetközi folyamatok, a geopolitikai feszültségek miatt globálisan inkább az infláció erősödésének tendenciájára lehet számítani.