Létrejöhet a Putyin–Zelenszkij-találkozó?

Konkrét feltételek szintjén beszélt egy orosz képviselő az orosz és az ukrán államfő lehetséges találkozójáról. Az orosz Állami Duma nemzetközi ügyi bizottságának első elnökhelyettese, Szvetlana Zsurova szerint Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes megbeszélésének előfeltétele egy, az orosz–ukrán háborút lezáró, aláírásra kész békemegállapodás.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: AFP

Mindössze néhány rövid, legfeljebb 2-3 napos periódusra hallgattak el a fegyverek, de még az ilyen rövid tűzszünetekből is csak néhány volt, ráadásul ezek kapcsán is egymást vádolták a felek a fegyvernyugvás megsértésével. 

Kölcsönös bizalmatlanság és sikertelen tűzszüneti próbálkozások

A konfliktus kezdeti szakaszában, 2022-ben volt néhány példa helyi jelentőségű, humanitárius célú tűzszünetre, humanitárius folyosók kialakítására a legsúlyosabb ostrom alatt álló településeken, például Mariupolban. Az első komolyabb, a teljes frontra kiterjedő kezdeményezés 2023 januárjában történt, amikor Vlagyimir Putyin az ortodox karácsonyra hivatkozva egyoldalú tűzszünetet hirdetett. Ezt azonban az ukrán fél elutasította, így 

a harcok egyetlen pillanatra sem álltak le.

A 2024-es esztendő a teljes diplomáciai dermedtség éve volt, egyetlen hivatalos fegyverszünet nélkül. Ebben az időszakban mindkét hadviselő fél azzal érvelt a nyugalom ellen, hogy a másik oldal csupán az erők átcsoportosítására és a tartalékok feltöltésére használná fel a szünetet. 2024 decemberében Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök tett kísérletet egy karácsonyi tűzszünet tető alá hozására, ám Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a javaslatot is elutasította, fenntartva a háborús retorikát.

Látványos fordulatot a 2025-ös év és Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése hozott. Az új adminisztráció nyomására az ukránok elfogadtak egy 30 napos tűzszüneti javaslatot, ám ezt az orosz elnök hárította el, bár az energetikai infrastruktúra elleni támadások korlátozására mutatott hajlandóságot. 2025 márciusában végül sikerült egy részleges, a Fekete-tenger térségére vonatkozó megállapodást kötni, amit áprilisban egy újabb rövid tűzszünet követett az  ortodox húsvét tiszteletére. Ez utóbbit kezdetben Zelenszkij elutasította, majd mégis elfogadta, ám a gyakorlatban 

mindkét fél egymást vádolta a 30 órás fegyvernyugvás megsértésével.

Idén tavasszal az ortodox húsvétra meghirdetett tűzszünet ismét kölcsönös vádaskodásba fulladt, és hasonló sorsra jutott a néhány nappal ezelőtti, a győzelem napja alkalmából az amerikai elnök által bejelentett háromnapos tűzszünet is. Bár egy ezer-ezer főt érintő fogolycserét sikerült végrehajtani, a fegyverek nem hallgattak el teljesen, és a felek továbbra is egymást teszik felelőssé a megállapodások kudarcáért.

Így érhet véget a háború Ukrajnában

Ami az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségét illeti, szakértők szerint jelenleg a legvalószínűbb kimenetel az úgynevezett „finn forgatókönyv”. A JPMorgan elemzői rámutatnak, hogy Ukrajna kénytelen lehet lemondani területeinek akár húsz százalékáról a szuverenitása megőrzése és a nyugati orientáció megtartása érdekében, hasonlóan Finnország 1944-es döntéséhez.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)