Tüzérségi támadás ért egy donecki kórházat

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a támadásban négyen vesztették életüket.

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság „belügyminisztériuma” szerint szerda délben tüzérségi találat érte a kórházat. Egy ember az épületben, négyen az utcán haltak meg. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szakadár forrásokra hivatkozva azt írta, hogy négyen veszítették életüket az ukrán tüzérségi támadásban.

A Reuters brit hírügynökség helyszínen tájékozódó operatőre arról számolt be, hogy a kórház épületét nem érte találat, viszont egy tüzérségi lövedék az épülettől 10 méternyire a földbe fúródott, és a kórház ablakait a repeszek betörték. A becsapódás helyén hatalmas kráter keletkezett. Az operatőr három holttestet látott: egyet a kórház mellett, két másikat pedig az utcán a szomszédos épületek közelében. Közlése szerint legalább két becsapódás történt gyors egymásutánban.

A helyi hatóságok állítása szerint a tüzérségi támadásban megrongálódott öt iskola, egy gimnázium és négy óvoda épülete is. Kár keletkezett az elektromos távvezetékben, illetve a közeli lakótelep is áram nélkül maradt.

Korábban Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán vezérkar szóvivője közölte, hogy az ukrán fegyveres erők két katonája elesett, és 18 megsebesült az elmúlt 24 órában a szakadárokkal lezajlott összecsapásokban. Az oroszbarát erők 80 tüzérségi lövedéke és rakétája csapódott be az ukrán állások közelében.

Később Andrij Liszenko, az ukrán „terrorellenes hadművelet” parancsnokságának szóvivője az elmúlt 24 óra ukrán katonai veszteségmérlegét négy halottra és 25 sebesültre módosította.

Az ukrán belügyminisztérium megyei részlegének sajtóosztálya közölte, hogy az oroszbarát szakadárok az elmúlt 24 órában heves tüzérségi csapásokat mértek a Donecktől nem messze fekvő Jaszinuvata térségében.

Veszélyben vannak a tüzérségi támadások miatt a megyeközpont közelében lévő Avgyijivka, Marjinka, valamint Artemivszk települések lakói is.

Azonnali fegyverszünetre szólította fel szerdán a Kelet-Ukrajnában háborúskodó feleket Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője, hogy az ottani lakosságnak legyen lehetősége elmenekülni a harcok elől.

Ezzel csatlakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet előző napi felhívásához, amelyben az legalább háromnapos fegyverszünetet követelt.

„A szakadárok offenzívájával kialakult harcok, különösen Debalceve környékén, nagy szenvedést okoznak a lakosságnak, és akadályoznak minden olyan erőfeszítést, amely a konfliktus politikai megoldására irányul” – olvasható Mogherini közleményében.

„A civilek elleni tüzérségi támadásokkal – történjenek ezek bárhol – súlyosan megsértik a nemzetközi humanitárius jogot. A civileknek biztonságosan el kell tudniuk hagyni a konfliktusövezetet” – szögezte le.

Oroszország és a kelet-ukrajnai helyzet, valamint az ezzel kapcsolatos uniós diplomáciai lépések vélhetően Alékszisz Cíprasz új görög miniszterelnök első brüsszeli útján is szóba kerültek. Erre enged következtetni, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a megbeszéléseket követően közleményében aláhúzta: egyetértettek Cíprasszal abban, hogy az Európa előtt álló jelentős kihívások terén milyen fontos az Európai Unió egysége.

Bár Tusk nem nevezte meg Oroszországot, a görög kormány a múlt héten, már hivatalba lépése napján zavart okozott az európai diplomáciában, amikor gyakorlatilag kihátrált az uniós állam- illetve kormányfők közös nyilatkozata mögül, amelyben Oroszország felelősségét hangsúlyozták a kelet-ukrajnai erőszakcselekményekben, és további szankciókat helyeztek kilátásba Moszkvával szemben.

Az Európai Unió tavaly március óta három lépcsőben léptetett érvénybe büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben.

Elsőként a rendszeres kétoldalú csúcstalálkozókat függesztették fel, majd nem sokkal később beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendeltek el azok ellen, akiket az EU felelősnek tart Ukrajna területi egységének, szuverenitásának, stabilitásának aláásásáért, majd ennek lehetőségét később jogi személyekre, vállalatokra is kiterjesztették. Jelenleg 132 természetes és 28 jogi személy áll ilyen szankciók hatálya alatt.

Végül, harmadik lépésként, a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatának lelövését követően az orosz gazdaság egyes szektorai ellen is átfogó büntetőintézkedéseket rendeltek el. Korlátozták egyes bankok, energiacégek és fegyvergyártó vállalatok hozzáférését az uniós pénzpiacokhoz, fegyverembargót rendeltek el, valamint katonai célra úgynevezett kettős felhasználású termékeket sem lehet eladni Oroszországba. Emellett bizonyos energiaipari árucikkek exportja is tilos.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetség Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.