A tisztségviselő rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a fegyvernyugvás előfeltétele a nehézfegyverek kivonása. Közölte, hogy a tűzszünet szombat éjféli életbe lépése óta 112 alkalommal nyitottak tüzet a szakadárok, ami megfogalmazása szerint „nem éppen a fegyvernyugvás ismérve”. Megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg pedig már előkészítette a terepet a felsorolt fegyverek kivonására az egyezségben rögzített ütközőzónából, de „sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni”.
Közben a Doneck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán erők parancsnoksága a Facebookon közzétett közleményében azt írta, hogy a tűzszünet hatályba lépése óta 5 katona esett el és 22 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A halálos áldozatok valamennyien az Azov önkéntes alakulat tagjai, a sérültek közül négy az ukrán hadsereg kötelékében szolgál, a többi szintén az Azovnál.
Liszenko később arról számolt be, hogy 25 katona sebesült meg az elmúlt 24 órában a harcok övezetében, a halálos áldozatokról szóló közlést viszont nem tudta megerősíteni.
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a „normandiai négyek”, azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott maratoni tárgyalásaikon.
A kelet-ukrajnai feszültség enyhítése érdekében született, a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Doneck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától.
A dokumentum második pontjában szerepel az, hogy mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára, és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzet kölcsönös visszavonásának legkésőbb a tűszünetet követő második napon, vagyis hétfőn kellene elkezdődnie, és 14 nap alatt be kell fejeződnie az EBESZ közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.
Franciaországnak le kell szállítania a Mistral típusú hadihajókat Oroszország részére – mondta Roland Dumas volt francia külügyminiszter hétfőn egy rádióinterjúban orosz sajtójelentések szerint.
Dumas, aki 1984–1986, majd 1988–1993 között töltötte be a külügyminiszteri tisztet, 1995–1999 között pedig az alkotmánybíróság elnöki posztját, az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciókat szörnyű hibának nevezte az RMC francia rádió adásában.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy korábban Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter úgy nyilatkozott: a Mistral hadihajók kérdése „nincs napirenden”.
Francois Hollande francia elnök az ukrajnai rendezésről folytatott múlt heti minszki béketárgyalások után arról beszélt, hogy még nincsenek meg a feltételei a hadihajók leszállításának.
A tűzszünet életbe léptetése óta ukrán források főként Luhanszk és Mariupol térségéből jelentettek olyan eseteket, amelyekben a szakadárok tüzet nyitottak az ukrán erőkre. A beszámolók szerint viszont Debalceve térségében a legsúlyosabb a helyzet. A szakadárok területébe mélyen beékelődő, ukrán ellenőrzés alatt álló, fontos vasúti csomópontként működő várost és környékét hetek óta heves szakadár tüzérségi támadások érik, amin a fegyvernyugvás életbe léptetése sem változtatott.
Liszenko hírszerzési információkra hivatkozva azt állította: a szakadárok azt az utasítást kapták orosz „kurátoraiktól”, hogy „bármi áron” foglalják el Debalcevét. Hozzátette, hogy az elmúlt egy nap alatt a szakadárok 88-szor lőtték a térségben az ukrán állásokat különböző tüzérségi fegyverekkel, köztük Grad rakéta-sorozatvetőkkel.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma nemrég közölte, hogy az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt juttattak Kelet-Ukrajnába, ami a TSZN ukrán televízió szerint körülbelül ezer teherautó rakományának felel meg. Vasúti vagonokban ugyanez a mennyiség három szerelvényen elfér, és ha Debalcevét a szakadárok megszereznék, akár naponta indíthatnának oda Oroszországból vonatokat. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak.
A délkelet-ukrajnai tűzszünet a Debalcevénél bekerített ukrán katonák sorsától függ – erre a megállapításra jutottak a vezető orosz napilapok által megkérdezett szakértők. A Kommerszant azt írta, egyes „szakértők aggódnak, hogy a település, ahol mintegy 8 ezer ukrán katonát kerítettek be a szakadárok, a donecki repülőtérhez hasonló sorsra jut, ami végül a Minszk-1 kudarcához vezetett.” (Az orosz sajtóban így nevezték el a fehérorosz fővárosban tavaly ősszel aláírt békemegállapodásokat.)
A tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapnak Dmitrij Dzsangirov kijevi politológus is kifejtette, hogy a kelet-ukrajnai település körüli vita képes szétverni az amúgy is ingatag tűzszünetet. Ukrajna hídfőállásnak nevezi a Doneck megyei települést, a vele szemben állók pedig katlannak, és az elnevezésbeli különbség nem véletlen – figyelmeztetett Dzsangirov. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a donecki repülőtér volt az egyik ürügy arra, hogy a szeptemberi tűzszüneti megállapodás ellenére folytassák a harcokat. Abban, hogy Debalcevének kulcsszerep juthat a tűzszünet szempontjából, számos más szakértő is egyetértett.
Az orosz védelmi miniszter első helyettese, valamint egy további helyettese is rákerült az Európai Unió hétfőn nyilvánosságra hozott bővített feketelistájára. A listán szereplő természetes, illetve jogi személyeket az ukrajnai válsággal összefüggésben folytatott tevékenységük miatt az Európában elérhető javaik – így például bankszámláik – befagyasztásával, a természetes személyeket pedig ezenfelül az unió területére való beutazás tilalmával is sújtják.
A korábbi lista kibővítéséről – legfőképpen a Mariupol ukrán város elleni, sok polgári lakos halálát okozó támadássorozat miatt – az előző hétfőn döntöttek az EU-országok külügyminiszterei, de a hatályba léptetést akkor egy héttel elhalasztották.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek múlt csütörtöki brüsszeli tanácskozásán olyan döntést hoztak, hogy a feketelista bővítésének a hatályba léptetését nem halasztják tovább, annak ellenére sem, hogy aznap hajnalban Minszkben német–francia–ukrán–orosz megállapodás született a csúcsvezetők szintjén a kelet-ukrajnai tűszünet szombat éjféli elrendeléséről.
Az uniós közlönyben ismertetett névsorban szerepel többek között – az ukrajnai orosz csapatmozdulatokban játszott szerepe nyomán – Arkagyij Bahin orosz első védelmi miniszterhelyettes és Anatolij Antonov védelmi miniszterhelyettes, továbbá Joszif Kobzon és Valerij Raskin orosz parlamenti képviselő.
