Hozzátette: Szerbia megerősíti a határellenőrzést, és az ezzel kapcsolatos minden uniós tanácsot és ötletet szívesen fogad. Elmondta: az uniós biztossal a bevándorlók, a menekültek, a terrorizmus, valamint a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc kérdéséről tárgyalt.
Avramopulosz szerint Szerbiának mindenképpen meg kell erősítenie a szerb–magyar határszakasz védelmét, hogy megoldódjon a koszovói albán menedékkérők kérdése. Hozzátette, hogy a Magyarországgal közös határszakasz védelmében az osztrák és a német rendőrök mellett a Frontex, az EU határrendészeti támogató ügynöksége is segít.
Koszovót ősz óta több tízezer albán hagyta el azzal a céllal, hogy az Európai Unió országaiban próbáljon szerencsét. Indoklásuk szerint a szegénység, a kilátástalanság, a munkanélküliség és a mindent átszövő korrupció miatt indultak útnak. A Belgrád és Pristina között Brüsszelben kötött megegyezés alapján a koszovóiak szabadon juthatnak be Szerbiába – amely ország még mindig a saját területének tekinti az egykori déli tartományt –, az Európai Unióba való belépéshez azonban vízumra van szükségük. Sokan ezt nem várták ki, és inkább illegálisan, a szerb–magyar zöldhatáron igyekeztek bejutni az EU-ba, ahol menedékért folyamodtak. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezzel kapcsolatban hétfőn úgy fogalmazott: tudatosítani kell, hogy akit nem ér politikai üldöztetés, az nem kaphat menedékjogot az EU-ban. Az EU-tagországok a múlt héten kezdték meg azoknak a koszovóiaknak a hazaszállítását, akiknek a menedékkérelmét elutasították.
