Így hódíthatja meg Magyarország Afrikát

Mit adhatunk el, mit adhatnak el nekünk, egyáltalán le vagyunk-e maradva más országokhoz képest? Nyitnánk a fekete kontinens felé, de ők vajon beengednek-e?

Ki nem használt kutatási lehetőségek

Nagy jelentőségűnek nevezte Magyarország nigériai nagykövetségének tavalyi újranyitását a Magyar Nemzetnek adott augusztusi interjújában Ternák Gábor abujai nagykövet. A diplomata úgy látta, számos terméket és tudást lehetünk képesek eladni Afrikában, többek közt élelmiszer-ipari termékeket. Külön kiemelte a kutatási együttműködésben rejlő lehetőségeket. „Mi nem tudunk odavonulni ötvenezer munkással utakat építeni, mint a kínaiak, nekünk a kutatási együttműködésekre kell helyezni a hangsúlyt” – közölte a diplomata. Ternák Gábor professzor a trópusi megbetegedések szakértője, így példaként külön megemlítette azt a lehetőséget, hogy magyar orvosok Afrikában ismerjék meg a hasonló vírusok természetét és gyógyítási módjait.

Búr Gábor ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Európa többi részéhez képest hazánk nincs extra lemaradásban. Az észak-afrikai arab országokkal hagyományosan jó kapcsolatunk alakult ki, de nagyon érdemes figyelnünk például Dél-Afrikára, a fekete kontinens legfejlettebb gazdaságára. Rajtuk kívül egyértelműen Nigéria mint a földrész legnépesebb országa és legnagyobb gazdasága jelentős, de Búr Gábor kiemelte Ghánát mint a kontinens mintaországát is. Fontos megemlíteni Angolát is: a nyugat-afrikai ország nemcsak azért figyelemre méltó, mert a polgárháborús helyzet után komoly olajbevételük segítségével talpra tudtak állni, hanem azért is, mert Magyar László Afrika-kutató még a 19. század közepén nagyon pozitív képet épített ki ott hazánkról. Kelet-Afrikából a szakértő Etiópia és Kenya jelentőségét emelte ki, valamint Tanzániáét, amellyel hajdanán szintén szorosabb kapcsolatot alakítottunk ki. Hozzátette: gyakorlatilag nincs olyan ország a kontinensen, amelyikben ne rejlene valamilyen üzleti lehetőség.

Azt azonban az Afrika-szakértő hangsúlyozta, hogy a politika – vagyis jelen esetben a kormány a déli nyitás útján – csak az üzleti kapcsolatok megkötésének keretrendszerét, feltételeit tudja megteremteni, az „aprómunkát” nem tudja elvégezni. Vagyis Afrika felértékelődésének észrevételével a déli nyitás segítheti a magyar gazdasági törekvéseket, de ahhoz, hogy hazánk befolyása növekedjen a kontinensen, a gazdasági szereplők sem ülhetnek ölbe tett kézzel.

Ismert, múlt csütörtökön Szijjártó Péter előterjesztésben javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy július elsejével induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll. A miniszter sikeresnek nevezte a keleti nyitást, ezért indulhat el a déli nyitás politikája. Egy éven belül négy új nagykövetség – Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola – és hat kereskedőház – Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya – nyílik. A hétfői rendkívüli nagyköveti értekezleten Orbán Viktor is szót ejtett az új irányvonalról, mint mondta, idén még Ázsia kap nagyobb szerepet, 2016-ban viszont már az afrikai és latin-amerikai térségnek tulajdonítanak nagyobb hangsúlyt hazánk külkapcsolataiban.

Az új afrikai képviseletek megnyitása még akkor is figyelemreméltó, ha a közeljövőben talán kevéssé tűnik reálisnak, hogy Magyarország felvegye a versenyt az igazán nagyokkal.