A világban zajló, felgyorsuló változások miatt évenkénti egy helyett két misszióvezetői értekezlet lesz – jelentette be nyitóbeszédében Szijjártó Péter külügyminiszter. Az egyeztetésben, közös pontok kijelölésében fontos feladata lesz a misszióvezetőknek, azaz a nagyköveteknek.
Orbán Viktor miniszterelnök támogatását fejezte ki az újítás kapcsán, mondván, a magyar külpolitikai gondolkodásmód meghirdetése után, amely augusztusban történt, érdemes fél év után „kasszát csinálni”, miben voltunk sikeresek, hol sikerült megvalósítani a doktrínaváltást és hol nem.
Egységes szervezetirányítási rendszert vezettünk be, minden külképviseletben megpróbáltuk elérni, hogy egyértelmű legyen, egy helyről jöjjön utasítás, a nagyköveti szintről – mondta. Szakmai konzultációra természetesen szükség van, de az irány megszabása, munkáltatói jogok és koordinálás – ez a nagykövet dolga, ennek a kialakításnak a sikerességét is fel kell mérni.
Önálló külpolitikát folytatni egy más logikájú külpolitikát követően egy kényelmetlen dolog – van, ahol ellenérzéseket szül például egyes nagykövetekkel szemben, hiszen az előző kapcsolatépítési logikához képest – amikor úgy tűntünk fel sok helyütt, mintha egyetértenénk mindenkivel – most más vonalat viszünk, és ezt meg is kell tudni mondani úgy, hogy ne romboljuk le az együttműködést azzal az országgal. Ehhez persze sajátos lelkialkat is kell – fejtette ki a miniszterelnök.
Mint mondta, a nemzeti érdekekre alapuló doktrínát amiatt a helyzet miatt állítottuk fel, mert lényegében egy új világrend kialakulását éljük, amikor a gazdaság a világkereskedelem Ázsia erősödő szerepe miatt valóban világméretűvé tétele miatt elkezdett megváltozni a világrend, változnak az erőviszonyok. Ehhez pedig gyorsan kell alkalmazkodni, a lehető leggyorsabban – ez a kormány elvárása a magyar külüggyel szemben.
A magyar hajlamos arra, hogy magát nagyon dörzsöltnek gondolja, közben ő az első balek – mondta –, aztán váratlanul érnek minket a hirtelen változások. Ilyen az orosz reláció is, erre példaként hozta fel az orosz–olasz egymilliárdos gazdasági együttműködést, vagy a német–orosz megállapodást. Nem értelmiségi, hanem kereskedelmi dörzsöltség kell, ebben el vagyunk maradva. Egyszerre elvileg tartható álláspontot fenntartani, ami közben az ország gazdasági érdekeit szolgálja, ez a feladat – mutatott rá.
A magyar külpolitikának mindig volt egy arisztokratikus, elitista jellege, ami minőségi külpolitikát jelentett, de ma már más természetű, gyakorlatiasabb minőségi tudásra van szükség, ezzel is szembe kell néznünk.
Ami jól mutatja a mozgásteret, például hogy a többiek mit tesznek: az olasz miniszterelnök például autonómiát követel Kelet-Ukrajnának dél-tiroli mintára. Gondolkodni még a kis ökörnek is szabad, még ha nem is teheti meg ugyanazt, mint Jupiter.
Magyarország maga a Nyugat, ide nem tudunk semmit sem kinyitni, mert ott vagyunk. Erről pedig nem a kormányzat vagy a parlament dönt, ez két népszavazással valósult meg: a NATO- és az EU-tagság is ilyen, ezt semmilyen kormányzati politika nem tudja felülírni, ezért értelmetlen szembeállítani a keleti vagy akármilyen nyitással, egyezménnyel. A nyugati integrációt ezért senkinek sincs joga megkérdőjelezni – közölte.
Ugyanakkor a Nyugat részének lenni felelősséggel is jár – mondta, hozzátéve: ennek egyik legfontosabb része a közös katonai koalícióban való részvétel; ezért küldtünk gyakorlatozni magyar katonákat például Litvániába, ezért kell részt vennünk az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben. Ma ez mutatja meg a leginkább a nyugati elkötelezettségünket.
Autonómia, Szlovákiában történelemhamisítás
Az autonómiakérdés kulcskérdés a magyar külpolitikában – mondta el nagyköveti kérdésre Orbán Viktor. Európában mindenkit megillet, ezért minket is megillet. Ugyanakkor a nyelv probléma: ha azt mondjuk, autonómia, bezárulnak a fülek; ha decentralizációt vagy önkormányzatot mondunk, akkor gyanakvás van, de az élet mehet a normális menetében. Most nyelvi engedményt lehet tenni, a napi diplomáciai együttműködésben nem mehetünk ölre a nyelvi formáért, de mindent megteszünk azért, hogy a magyar közösségek jogai érvényesülhessenek – írta körül álláspontját.
A történelemhamisítással szembeni fellépésről már régen lemondtam, kompromisszumot kötni történelmi dolgokban fából vaskarika. Ez ellen nem venném fel a kesztyűt, hanem a magyar iskolákat kell támogatnunk, erős nemzeti alaptanterv kell. De prioritást ma a gazdasági fejlődésnek kell adni. Ahol ellentét van, ott tárgyalni, leülni és beszélni kell – javasolta Orbán.
Nincsenek barátok és ellenségek, csak érdekek, szokták idézgetni hol De Gaulle-t, hol Churchillt, ezt nem kéne teljesen magunkévá tenni, mert nekünk van egy közép-európai sorsközösségünk a lengyelektől a horvátokig, akikkel közösen szenvedtünk, ez pedig kötelez. Ezért a közép-európai elkötelezettséget mindenképpen figyelembe kell venni az érdekeink mellett – szögezte le.
Volt egy ilyen elképzelés, hogy a mi érdekeink automatikusan egybeesnek azzal az aktuális nagyhatalom érdekeivel, amelynek az érdekszférájába tartozunk, ez nincs így és nem lehet így a jövőben. Természetes, hogy nem esik egybe a németekével, az amerikaiakéval; ezért nem kell kiélezni a konfliktusokat, csak tudatában kell lenni, hogy ez nem ördögtől való. Hogy ezt mikor kell kimondani, és mikor elfedni, ennek Önök a mesterei – mondta a nagyköveteknek.
Keressük azt a politikát, amellyel a számunkra meghatározó országot érdekeltté tudjuk tenni Magyarország sikerességében, hogy Berlinnek, Washingtonnak, Pekingnek, Moszkvának is érdeke legyen, hogy Magyarország sikeres legyen, ezt kell megmutatni nekik, hogy miért van így.
Németországnak elemi érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen akkor lesz sikeres az ide befektetett 20 milliárd eurójuk, mert összekötöttük a magyar ipart a délnémet ipari zónával. Amerikával ezt a high-tech ipar kapcsán, stratégiai megállapodásokkal tettük meg, cél volt, hogy nagy amerikai vállalatok alkalmazzák a mérnökeinket. Fontos az oroszoknál is: világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenséges ország, másrészt pontosan kell fizetnünk, mert mi vagyunk a vevők.
Hogy megvan a véleményünk az orosz tevékenységgel kapcsolatban, hogy Ukrajna integritása és a nemzetközi jog számunkra fontos, de ebből nem következik oroszellenes politika, mert akkor elveszti az érdekeltségét Moszkva hazánk sikerességében – sorolta Orbán.
Kínának van stratégiája, és ebben Közép-Európának van szerepe a méretkülönbségek ellenére – mutatott rá a miniszterelnök –, mert ezen keresztül tud erős európai pozíciókat kiépíteni. Itt a miniszterelnök a Bank of Chinát és a magyarországi központú közép-európai kínai turizmust említette.
A török reláció nagyon fontos – mutatott rá Orbán. Mint mondta: minden világpolitikai változásnál három dolgot néz: hogy milyen hatással jár a német–magyar, az orosz–magyar és a török–magyar relációban; ez határoz meg minket ezer éve, ezt csak kiegészítette az angolszász felemelkedés. Nem véletlenül fogadtuk idén az orosz elnököt, a német kancellárt és a török miniszterelnököt – mutatott rá a miniszterelnök.
Nem könnyű nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát folytatni egy olyan országban, ahol nincs nagy hadsereg, tömegpusztító fegyver vagy nyersanyagkészlet. Tehát a gazdaságban kell megkeresni az elrugaszkodási pontot, innen meríthetünk magabiztosságot – mondta. Példaként hozta fel a lengyeleket: az ő gazdaságuk a saját lábán áll és sikeres, amikor az egész EU zsugorodott, ők akkor is növekedtek. Magyarország is a legsikeresebb országok közé fog tartozni – mondta –, ebben 2014 a minta, ilyen évek következnek majd – közölte, említette még a javuló külkereskedelmi mérleget a gazdasági növekedés mellett, amely nem hitelfelvétellel, hanem beruházásokon keresztül történt, ez pedig óriási teljesítmény, ehhez pedig jó külpolitika, egy kétharmados összefogás kellett az összehangolt gazdaságpolitikához.
Mértéktartás mellett egy megalapozott önbizalom az alapja annak, hogy miért „ugrálnak”, miért gondolnak mást a magyarok, mert a gazdasági teljesítményünk mellett ezt megtehetjük – mondta, arra kérve a nagyköveteket, hogy ezt mindig tartsák szem előtt.
– 2009-ben a teljes magyar export 80 százaléka ment, most 75 százaléka megy az EU-n belülre, tehát az azon kívüli országok részesedése ebben megnőtt. 2018-ra tervezzük elérni az egyharmadot ebben a tekintetben – ismertette a miniszterelnök, aki szerint ez az alapja a diverzifikáltabb külkereskedelemnek, amelyre szükség van.
A keleti nyitás sikeres volt, ugyanakkor nemcsak az export makroszámai, hanem annak szerkezete is fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök, felhívva a figyelmet arra, hogy az itt működő multinacionális cégeknek végzett munka adta az export nagy részét, ennek a szerkezetnek is meg kell változnia a magyar vállalatok javára. A kapu nyitva van keleti irányba, csak közlekedni kell rajta.
Ugyanakkor kelet mellett délen tűnnek jelentősnek a magyar lehetőségek; ha sikerül stabilizálni, Afrikában lesz várhatóan a legnagyobb növekedés tíz év múlva, Ázsia némiképp le fog lassulni – ismertette Orbán. Emellett Latin-Amerika feltörekvő, nagy gazdaságaival is foglalkozni kell. A súlypont év végéig még ott marad Ázsiában – Szingapúr, Indonézia, Malajzia – ezt még be kell fejezni, a külügyminiszter pedig megkezdi a déli úttörést, 2016-ban pedig már ez a térség kap nagyobb hangsúlyt, nyílnak majd a nagykövetségek, kereskedőházak – mondta.
Háború zajlik a szomszédban, erre korábban senki sem számított; Ukrajnában elhúzódó konfliktus zajlik – hangsúlyozta a miniszterelnök –, bár a tűzszünet nagyon fontos dolog. A háborús események messze zajlanak, de egész Ukrajnát destabilizálják, ez pedig ellentétes hazánk érdekével. Ugyanakkor fontos, hogy nem akarunk közös határt az oroszokkal: minél nagyobb ország van közöttünk, annál jobb – fogalmazott. Ukrajna megmaradása elemi magyar érdek. Különösen fontos az ott élő 150-200 ezer magyar.
A mi térképeinken Magyarország a világ közepe, a saját problémáinkat kell megoldanunk. Egy diplomata nem lehet világpolgár, ugyanis aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként; ez nem provincializmus, hanem nemzeti identitás: lehet magyarként is elegánsnak lenni, magyarként is lehet késsel-villával enni és részt venni nemzetközi diskurzusban – foglalta össze a miniszterelnök, aki ennek megvalósítását kérte a nagykövetektől. Nem délibábos eszméket, hanem a magyar állam és a tíz-egynéhány milliós magyar világnemzet érdekeit kell képviselni.
Nem tudjuk, hogy kifizetődő-e ez, vannak történetek, amikor az okos aláhelyezkedés előnyöket hoz, de hosszabb távon csak a nemzeti szuverén külpolitika fizetődik ki. A nemzetek között vagy vazallusi, vagy partneri viszony létezik; a vazallus attitűdöket háttérbe kell szorítani, a partnerit pedig előtérbe; sok minden hiányzik, és ha ebből a szempontból nézzük, az elmúlt fél évben jól teljesítettünk, az elért eredmények biztatóak – zárta mondandóját Orbán.
