Felvetődik a kérdés, hogy kínai termékek még nagyobb hulláma borítja el Európát. Anna Katharina Stahl, a brugge-i College of Europe EU–Kína Kutatóközpontjának elemzője szerint ettől nem kell tartani. Úgy véli, az elmúlt években inkább kölcsönös függőség és a kereskedelmi kapcsolatok egymást kiegészítő volta jellemzi az uniós és kínai gazdasági kapcsolatokat; épp ezért az új Selyemút inkább egy nagy lehetőség az európai tagállamok számára, hiszen növelhetik kereskedelmi kapcsolatainkat és ezáltal versenyképességünket.
Vannak azonban európai elemzők, akik fenntartással fogadják a kínai kezdeményezést. Ők arra hívják fel a figyelmet, nem véletlen Kína érdeklődése Európa és Ázsia iránt, az Egyesült Államok által tárgyalt szabad kereskedelmi egyezmények korában az ázsiai ország igyekszik minél jelentősebb külpolitikai és gazdasági befolyásra szert tenni. Egyes szakértők egyenesen kínai Marshall-tervről és egy új szuperhatalom születéséről beszélnek. De az EU is óvatosan közelít a tervekhez: bár megkeresésünkre az Európai Külügyi Szolgálat hangsúlyozta, az Európai Unió erősíteni kívánja kapcsolatait az új Selyemút jegyében Kínával, emlékeztetett arra, Kína infrastrukturális tervei több ponton ütköznek a transzeurópai közlekedésfejlesztési tervekkel. A College of Europe kutatói arra is felhívták a figyelmet, nem lehet véletlen, hogy Kína külön tárgyal az unió tagállamaival, ez ugyanis gyöngíti az EU mint egységes politikai erő tárgyalási pozícióját. A kelet-közép-európai országok mindenesetre a jelek szerint nagy lehetőséghez juthatnak a kínai tervekkel: különösen igaz ez a nyugat-balkáni régióban, ahol joggal érezhetik úgy, az EU magukra hagyta őket. Belgrádban például tavaly adták át a kínai beruházással megépült 1,5 kilométeres Duna hidat, illetve egyre konkrétabbak a Belgrád– Budapest gyorsvasút tervei is.
