Az olaszok többsége a romákat és a muszlimokat sem szíveli

A németek és a britek kifejezetten toleránsnak számítanak. Etnikai gyűlöletkörkép Nyugat-Európából.

A Pew Research Center által készített közvélemény-kutatás szerint – melynek során az Egyesült Királyság, Francia-, Olasz-, Spanyol-, Lengyel- és Németország polgárainak véleményét kérdezték meg a zsidókról, romákról és muszlimokról – az olaszok a legkritikusabbak a muzulmánokkal és a cigánysággal szemben, főleg az utóbbi csoport megítélése rossz a dél-európai országban.

Az olaszoknál a válaszadók 61 százaléka nyilatkozott negatívan a muszlimokról, a lengyelek pedig úgy lettek a második legkritikusabbnak ebben velük szemben, hogy Közép-Európa legnagyobb országában nem él számottevő muszlim kisebbség. Nagyjából harmincezren lehetnek – többségük szunnita –, ami az ország teljes népességének egy ezrelékét sem teszi ki. Lengyelországot sorrendben Spanyolország (42 százalék), a jelentős török közösséggel rendelkező Németország (24 százalék), Franciaország (szintén 24 százalék) és az Egyesült Királyság (19 százalék) követi a muszlimokkal szembeni előítélet-skálán. Utóbbi két állam tehát a legtoleránsabb még úgy is, hogy az utóbbi időben a La Manche csatorna mindkét oldalán gondot okoz a radikalizálódás, mivel egyre több mecset kerül radikális imámok irányítása alá.

Franciaországban ráadásul az év eleji, párizsi terrortámadások olyannyira nem okoztak törést az iszlám megítélésében, hogy az egy évvel ezelőtti felméréshez képest még pozitívabb eredmények is jöttek ki, noha a januári támadások elkövetői bevallottan radikális iszlamista fiatalok voltak. Korai lenne ugyan messzemenő következtetéseket levonni egy felmérés eredményéből, de úgy tűnik, Nyugat-Európában nem mossák össze a radikálisokat a hívők békés többségével.

A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a franciák a legelfogadóbbak a zsidó közösséggel szemben, 92 százalékuk pozitívan nyilatkozott róluk. Ennek némileg ellentmond, hogy az utóbbi időszakban megszaporodtak az antiszemita támadások a legnagyobb európai, majdnem félmilliós zsidó közösségnek otthont adó országban, a zsidók pedig tömegesen kezdtek Izraelbe emigrálni. Noha három évvel ezelőtt még „csak” 1923-an távoztak a közel-keleti országba, ez a szám tavaly már elérhette a 6600-at (más források 4000-5000-es adatról írnak). Ismert, év elején Párizsban tizenketten haltak meg, amikor a Charlie Hebdo elleni támadást is elkövető Kouachi-testvérek túszokat ejtettek egy kóserboltban.

A Pew Research Group felmérésében a franciák mögött végző britek 86 százaléka nyilatkozott kedvezően a zsidó kisebbségről, őket Németország (80 százalék), Spanyolország (75 százalék) és Olaszország (71 százalék) követi. A lengyelek a sor végén állnak, de a többség (59 százalék) még náluk is pozitívan látja az izraelita közösséget.

Az olaszok 86 százaléka negatívan nyilatkozott a roma kisebbségről, és csak 9 százalékuk válaszolt kedvezően, ez pedig a legrosszabb arány lett a hat ország közül. A cigányok helyzetével foglalkozó olasz emberi jogi szervezet adatai szerint 120-180 ezer roma és szinti él Olaszországban, és 3 százalékuk folytat nomád életmódot. A roma populáció több mint 60 százaléka tizennyolc évnél fiatalabb, s a gyerekek 95 százaléka a nyolcosztályos általános iskolát sem járja ki. 2000-től az olasz városok külső kerületeiben felállított táborokba kényszerítették őket, ahol ma mintegy hatvanezren élnek. A hét római tábor fenntartása csak 2013-ban 22 millió eurójába (mintegy 7 milliárd forint) került a fővárosnak.

Második helyen a franciák állnak, 60 százaléknyian nyilatkoztak negatívan a cigányokról. Franciaországba tömegesen vándoroltak romák főleg Romániából és Bulgáriából, a 2010-es évek elejétől viszont nagyszabású akciókkal igyekeznek felszámolni táboraikat és hazaküldeni őket. Érzékeltetésül: csak a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis megyében 2013-ban 135 cigánytelepet számoltak fel. A hivatalos adatok szerint Párizs környékén 2013 elején még nyolcezer közép- és kelet-európai roma élt az utak mentén kialakított átmeneti táborhelyeken, azóta viszont háromezer alá csökkent a számuk.

Az olaszokon és a franciákon kívül még a lengyelek nyilatkoztak inkább negatívan a romákról, mint kedvezően (48 százalék 41-gyel szemben), a németeknek már 52 százaléka pozitívan értékeli őket, a briteknél 54, a spanyoloknál pedig 58 százalék ez az arány.