Brit népszavazás: megkezdődött a parlamenti vita

2017 végéig dönthetnek népszavazáson arról, hogy EU-tagok maradnak-e.

A javaslat elfogadása esetén – ami biztosra vehető, mivel a kormányzó Konzervatív Párt mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja – a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy hazájuk az Európai Unió tagja maradjon-e.

Philip Hammond brit külügyminiszter az újabb népszavazás törvénytervezetének kedden kezdődött részletes vitáját megnyitva kijelentette: az eltelt négy évtizedben „szinte a felismerhetetlenségig megváltozott az az intézmény”, amelyhez annak idején Nagy-Britannia csatlakozott. Hammond szerint a brit tagságot negyven éve jóváhagyó milliók abban a hiszemben adták le voksukat, hogy Nagy-Britannia egy gazdasági közösséghez csatlakozott, amely nemzeti szuverenitásának csorbítása nélkül jelentős gazdasági előnyöket ígért. „Nem emlékszem arra, hogy bárki is beszélt volna mind szorosabbra fonódó unióról, vagy közös valutáról” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.

Hammond szerint az azóta elfogadott szerződések – köztük a maastrichti és a lisszaboni szerződés – hatalmas mértékben bővítették az Európai Unió döntési jogköreit, gyakran olyan területeken is, amelyeken ez 1975-ben elképzelhetetlen lett volna. Ez a folyamat a brit EU-tagságot megalapozó demokratikus felhatalmazást mára „szinte teljesen kikezdte”, és ez indokolja e mandátum megújítását – fogalmazott a népszavazás indokait sorolva a brit külügyminiszter.

A brit kormány véleménye az, hogy Brüsszelnek túl nagy hatalma van, és e hatalmi jogkörök közül többet „vissza kell telepíteni a tagállamok fővárosaiba” – mondta a brit külügyminiszter. Hozzátette: az EU-ellenes pártok folyamatos erősödése is annak szükségességét mutatja, hogy „Európát vissza kell adni az embereknek”, a döntési szinteket a lehető legközelebb kell vinni a választókhoz, a tagállami parlamenteknek pedig szélesebb felügyeleti jogot kell kapniuk az Európai Unió felett.

Hammond kijelentette: amíg a Konzervatív Párt kormányon lesz, Nagy-Britannia nem csatlakozik az euróövezethez, mivel a brit kormány nem fogadja el a még további integrációt a költségvetési, a monetáris, a szociális és a gazdaságpolitikában. London ezért olyan megoldáshoz ragaszkodik, amely az euróövezet tagországainak lehetővé teszi a még mélyebb integrációt, de eközben védi Nagy-Britannia és a valutaunión kívüli többi EU-tagállam érdekeit is. Hammond utalást tett arra is, hogy 2017 vége csak a népszavazás lehetséges legkésőbbi dátuma. Kijelentette: ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások a London által igényelt EU-reformokról gyorsan értékelhető eredménnyel járnak, a referendumra hamarabb is sor kerülhet.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem lehet „egyik napról a másikra” megállapodásra jutni, mivel a problémák összetettek.

David Cameron brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A brit miniszterelnök közelmúltbeli nyilatkozataiban alig burkolt utalást tett arra, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, a brit kormány megvétózhatja a további EU-bővítéseket.

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz, és negyven év után másodszor rendez referendumot a tagságról, ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja. A brit csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók akkor több mint kétharmados többséggel mondtak igent a bennmaradásra.