„Azt hiszem, mindenki tisztában van azzal, hogy változásokra van szükség” – hangoztatta Schulz, aki szerint Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök nehéz helyzetben van, mert próbálja betartani a választási kampányban tett ígéreteit, és közben megkötni a Brüsszelben szükséges kompromisszumokat.
„Biztos, hogy ő is tudja, hogy nagyon súlyos a helyzet” – hangoztatta az EP szociáldemokrata elnöke.
Schulz azt is elmondta, hogy szerinte a görögök hatalmas áldozatokat hoztak, a hitelezők pedig jelentős kedvezményeket tettek, ezért Athénnak el kellene fogadnia a felé nyújtott kezet.
Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró támogatásban részesült két nagy nemzetközi mentőcsomag révén, részben a többi euróövezeti ország befizetéseiből feltöltött közös kasszából, részben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Görögországnak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alappal – kétszeri meghosszabbítás nyomán – még mindig fennálló szerződése június utolsó napján lejár. E szerződés alapján Athénnak elvben még kapnia kellene 7,2 milliárd eurót, ennek azonban feltétele van: a görög kormánynak hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti reformtervet kell felmutatnia konkrét számokkal és teljesítendő határidőkkel.
Mindeközben a görög bankrendszer likviditását az EKB biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt az EKB nem képes folytatni, akkor a görög bankrendszer fizetőképességét a görög jegybanknak kellene biztosítania, amit viszont csak úgy tud megtenni, ha Görögország saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
