„Mára ennyit. A (hitelező) intézmények és Görögország tovább dolgoznak. Az Eurócsoport ismét összeül, de nem ma” – mondta Alexander Stubb finn pénzügyminiszter.
Az intézmények a korábban trojkának nevezett hármast, a görög hitelcsomag folyósítását koordináló és a reformprogramot ellenőrző Európai Bizottságot, Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és Európai Központi Bankot (EKB) fedik.
A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy Görögország június 30-ig kiegyenlíti 1,7 milliárd dolláros tartozását. A csődről szóló találgatások „merő spekulációk, mert úgy gondoljuk, hogy a törlesztés június 30-ig megtörténik, amint ezt a görög hatóságok nyilvánosan ki is jelentették” – mondta csütörtökön Gerry Rice, az IMF szóvivője.
Egyelőre nincs kompromisszum, a felek tovább keresik a megoldást – mondta Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter az Eurócsoport brüsszeli értekezletét követően. Megjegyezte azt is, hogy több kollégája egyaránt bírálta az athéni kormány és a hitelezők által előterjesztett javaslatot is.
„Az Eurócsoport tanácskozásának vége” – jelentette ki Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, tudatva, hogy tájékoztatást kaptak az intézményektől a görögökkel folytatott tárgyalásokról, és abban egyeztek meg, hogy értékelést készítenek a legutolsó görög javaslatról, amelyet csak nem sokkal a tanácskozás előtt kaptak meg.
Dijsselbloem tudatta, hogy egyes területeken továbbra is nagy a nézetkülönbség, „ugyanakkor a görög hatóságok számára továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy elfogadják az intézmények által előterjesztett javaslatot”. Azt viszont a görög kormány eddig gyakorlatilag kerek perec elutasította.
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke, miután eszmecserét tartott az Európai Unió tagországainak Brüsszelben ülésező állam-, illetve kormányfőivel, közölte: úgy véli, értelmes emberek módjára kellene megoldást találni. Rámutatott ugyanakkor, hogy ha most sikerül is megállapodni, az csak az első lépés azon az úton, hogy Görögország olyan ország legyen, amelyben ismét beindul a növekedés és a foglalkoztatás bővülése.
„Azt hiszem, mindenki tisztában van azzal, hogy változásokra van szükség” – hangoztatta Schulz, aki szerint Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök nehéz helyzetben van, mert próbálja betartani a választási kampányban tett ígéreteit, és közben megkötni a Brüsszelben szükséges kompromisszumokat.
„Biztos, hogy ő is tudja, hogy nagyon súlyos a helyzet” – hangoztatta az EP szociáldemokrata elnöke.
Schulz azt is elmondta, hogy szerinte a görögök hatalmas áldozatokat hoztak, a hitelezők pedig jelentős kedvezményeket tettek, ezért Athénnak el kellene fogadnia a felé nyújtott kezet.
Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró támogatásban részesült két nagy nemzetközi mentőcsomag révén, részben a többi euróövezeti ország befizetéseiből feltöltött közös kasszából, részben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Görögországnak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alappal – kétszeri meghosszabbítás nyomán – még mindig fennálló szerződése június utolsó napján lejár. E szerződés alapján Athénnak elvben még kapnia kellene 7,2 milliárd eurót, ennek azonban feltétele van: a görög kormánynak hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti reformtervet kell felmutatnia konkrét számokkal és teljesítendő határidőkkel.
Mindeközben a görög bankrendszer likviditását az EKB biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt az EKB nem képes folytatni, akkor a görög bankrendszer fizetőképességét a görög jegybanknak kellene biztosítania, amit viszont csak úgy tud megtenni, ha Görögország saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
