Ez azt jelenti, hogy július 1-jétől Görögország az IMF-fel szemben fizetésképtelennek minősül, de „remélem, igazán remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni” – mondta Lagarde Luxembourgban az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek délután kezdődő kétnapos értekezlete előtt.
Az értekezleten még egy, esetleg utolsó kísérletet tesznek megoldást találni a Görögország és hitelezői közti ellentétek feloldására, hogy Athén el tudja kerülni a fizetésképtelenséget.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön azt mondta: még mindig lehetséges a megegyezés, ha Görögországban megvan az akarat. Ugyanakkor rögtön hozzátette, hogy „a görög kormány messze ható reformokra vállalt kötelezettséget, és ezeket most a leghatározottabban véghez kell vinni”.
Pierre Sapin francia pénzügyminiszter lehetségesnek látja a megoldást, mert – mint mondta – „nincsenek óriási különbségek” a két fél nézetei között, és az ellentétek „áthidalhatók”.
Pierre Moskovici, az EU gazdasági biztosa pedig a waterlooi ütközet 200. évfordulója kapcsán azzal példálózott, hogy nem szeretné, ha vissza kellene térni Waterloo korába, amikor egész Európa felsorakozott egyetlen ország ellen.
Csütörtök délutánig azonban – legalábbis nyilvánosan – egyik fél sem mutatott kompromisszumkészséget. A hitelezők, az IMF, az Európai Központi Bank és az eurózóna többi tagja mind ragaszkodnak hozzá, hogy a görög kormány tegyen újabb javaslatokat a nyugdíjrendszer és az adórendszer reformjára. Jánusz Varufákisz pénzügyminiszter viszont többször is kijelentette, hogy kormánya megtette végső javaslatait, és már eddig is „kemény és embertelen” feltételeket vállalt.
Aléxisz Cíprasz miniszterelnök pedig, aki az Eurogroup értekezletének idején a szentpétervári gazdasági fórumon vesz részt, egy lapinterjúban megismételte, hogy a hitelezők „csökönyös ragaszkodása” a nyugdíjcsökkentéshez csak elmélyítené a válságot. Az elmúlt évek „megszorítási offenzívájának” a problémákat csak tovább súlyosbító recesszió elmélyítésén kívül semmilyen más eredménye sem volt – hangsúlyozta.
A megállapodás feltétele egy 7,2 milliárd eurós kölcsön folyósításának, e nélkül Görögország minden bizonnyal fizetésképtelenné válna, és esetleg távoznia kellene az eurózónából. A hitelprogram június végén kifut, és addig Athénnak 1,6 milliárd euró fizetési kötelezettsége van.
A piacok nehezen viselik, hogy nincs áttörés. Az Athex athéni tőzsdeindex csütörtökön újabb 1,7 százakkal esett, és az év eleje óta már 17,6 százalékkal zuhant. Folytatódik a pénzek kivonása a görög bankokból, januártól májusig 29,4 milliárd euró bankbetétet számoltak fel, így a betétek összege 128 milliárd euróra esett – közölte a görög központi bank. A roham azóta sem állt meg, becslések szerint csupán szerdán 900 millió eurót vettek ki a betétesek.
Meglepően jól alakult viszont a költségvetés az év első öt hónapjában, az elsődleges egyenleg 1,51 milliárd euró aktívumot mutatott a tervezett 556 millió euró deficittel szemben. Azzal a szépséghibával, hogy nem az adóbevételek növekedése, hanem a kiadások csökkentése eredményezte az aktívumot, a kormány minden kiadást visszafogott, hogy teljesíthesse fizetési kötelezettségeit.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőrészlege rendszeresen méri a globális portfoliótőke-áramlás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát.
Csütörtökön ismertetett legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi befektetőknek, hogy milyen esélyt adnak a Grexit belátható időn belüli bekövetkeztének.
A válaszadók 50 százaléka a zéró és 25 százalék közötti valószínűségi sávot jelölte meg, 25 százalékuk 25-50, ugyancsak 25 százalékuk 50-75 százalék közöttinek tartja ezt a kockázatot. A 75-100 százalék közötti valószínűségi tartományt senki nem választotta.
