Nyolc katona halt meg Kelet-Ukrajnában

Öten megsebesültek, nyolcan pedig meghaltak a kelet-ukrajnai harcokban az utóbbi napokban.

Nyolc katona vesztette életét és öt sebesült meg az elmúlt egy napban a kelet-ukrajnai harcok övezetében – közölte keddi kijevi sajtótájékoztatóján Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője. Előző este a hadműveleti parancsnokság „B” szektorának képviselője az Ötös tévécsatornának elmondta, hogy hét katona vesztette életét, amikor járművükkel aknára hajtottak Doneck közelében, a frontvonalnak az ukrán erők ellenőrzése alatti oldalán található Krasznohorivka településnél. Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó hivatala pedig arról számolt be, hogy Krimszke településnél szenvedett sérüléseket három katona, amikor beleakadtak egy kifeszített gránátcsapdába.

A hadműveleti parancsnokság keddi közleménye szerint az éjjel legalább negyven tüzérségi támadás érte a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalát. A frontvonal több szakaszán nyitottak tüzet a szakadárok olyan nehézfegyverekkel, amelyeket a februári minszki megállapodás szerint ki kellett volna vonniuk a szemben álló felek közötti ütközőzónából. A közlemény alapján délen, az Azovi-tenger partján, a Mariupol kikötővárostól nem messze fekvő Sirokine falu környékét 152 milliméteres aknavetőkkel lőtték. A Doneck környéki településekre 120, illetve 122 milliméter kaliberű tüzérségi fegyverekkel mértek csapást.

Közben Viktorija Kusnir, a védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az ukrán fegyveres erők visszavonták az összes nehézfegyvert a frontvonal térségéből. A Doneck közeli Marjinka település ellen végrehajtott múlt heti szakadár támadás közben értesítette az ukrán hadsereg vezérkara Ukrajna nemzetközi partnereit arról, hogy „kénytelen volt engedélyezni a katonai veszteségek elkerülése érdekében a minszki megállapodás alapján a frontvonaltól hátrébb vont tüzérségi eszközök bevetését” Marjinka térségében. A vezérkarnál lehallgatott rádióbeszélgetések alapján úgy tudják, hogy 156 szakadár fegyveres vesztette életét és több száz sérült meg a kormányerők ellenőrzése alatti település ostroma közben – közölte kedden egy, a törzskarhoz közeli forrás.

Eközben Claude Bartolone, a francia nemzetgyűlés elnöke lemondta az általa vezetett delegáció június 18-ra tervezett moszkvai látogatását, miután egy francia képviselő neve is szerepel azon uniós politikusok listáján, akiknek az orosz kormány megtiltotta az oroszországi beutazást, válaszul az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra.

„Az Oroszországi Föderáció hatóságai megerősítették, hogy Bruno Le Roux-nak, a szocialista frakció elnökének megtiltották a beutazást Oroszországba” – emlékeztetett a francia alsóház elnöke orosz kollégájának, Szergej Nariskinnak, a duma elnökének írt levelében. „Ilyen feltételek mellett nem látok más lehetőséget, mint lemondani a francia részvételt a Francia–Orosz Nagy Parlamenti Bizottság következő ülésén” – tette hozzá Bartolone hétfői keltezésű levélben.

Donyeck és Luhanszk készek elismerni, hogy Ukrajnához tartoznak, ugyanakkor különleges eljárást kérnek – számoltak be róla kedden ukrán források. A lapok a luhanszki erők egyik honlapján közölt alkotmánymódosítási javaslatokat ismertették. Orosz hírforrások azt emelték ki, hogy a „népköztársaságok” érintetlenül hagyták az Oroszország által elcsatolt Krím ukrán státusára vonatkozó részt, úgy értelmezve ezt, hogy elismerték, a félsziget Ukrajna része – írta az MTI.

A „szeparatisták” kiegészítő alkotmánymódosítási javaslatokat terjesztettek a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – kontaktcsoport elé. A dokumentumban azt írták, hogy az általuk ellenőrzött területeknek különleges jogállást akarnak, a státus alapjait pedig külön törvényben javasolják meghatározni. Ezenkívül ragaszkodnak ahhoz, hogy maradhasson a posztján Ihor Plotnickij, a luhanszki és Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki „népköztársaság” vezetője.

Az orosz lenta.ru hírportál írásában külön hangsúlyt adott annak, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát erők a tavaly Oroszország által elszakított Krím félszigetet is Ukrajna részeként említik a szövegben.