Ponta időt nyerne, de nincs esélye

Politológusok és publicisták szerint is csak időhúzás a miniszterelnök törökországi gyógykezelése.

Cristian Parvulescu politológus sejti, hogy a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta román miniszterelnök miért vonult külföldi kórházba gyógykezelésre és adta át a kormány irányítását helyettesének. Úgy véli, hogy a kormányfő időt akar nyerni politikai helyzetének stabilizálásához, és ahhoz, hogy maga alakíthassa ki esetleges visszavonulásának feltételeit.

A bukaresti politikatudományi kar dékánját azt követően kereste meg az MTI, hogy az ellenzéki liberálisokhoz közel álló Klaus Johannis román államfő – a szociáldemokrata Ponta kérésének eleget téve – hétfőn Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettest nevezte ki ideiglenes kormányfővé arra az időszakra, amíg Victor Ponta képtelen ellátni hivatalát.

A szakértő szerint a DNA nem Johannis vagy Ponta politikáját szolgálja, hanem „saját útját járja”, próbálja megőrizni „nehezen kivívott pozícióit”. Hozzátette: a politikai élet szereplőinél számos esetben a jogi vitáknak politikai következményei vannak, ezért állítja azt, hogy a DNA politikai játékossá vált.

A politológus szerint kétségtelen, hogy Ponta háttérbe vonulása azzal áll összefüggésben, hogy június 5-én a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene egy olyan ügyben, amelynek szálai 2007-ig nyúlnak vissza. Parvulescu úgy vélte, a román kormányfő olyan helyzetben találta magát, amelyet nem tudott ellenőrizni, és a külföldi gyógykezeléssel próbál most időt nyerni egy általa ellenőrzött politikai helyzet kialakításához.

A politológus szerint amennyiben Pontát is bírósági felügyelet alá helyezik – azaz nem hagyhatja el lakhelyét (a települést) és megszabott időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen –, helyzete tarthatatlanná válik és elkerülhetetlen lesz a lemondása, hiszen Pontát „megfosztják döntési szabadságától, vagyis gyakorlatilag nem tudná ellátni mandátumát. Ezért választotta Ponta ezt az egészségügyi stratégiát, amellyel stabilizálni próbálja helyzetét, illetve egy visszavonulási utat próbál előkészíteni” – mondta Parvulescu. Szerinte Pontának és pártjának nem maradt más esélye, mint nyíltan szembefordulni Johannisszal – ennek egyik első jele az lehet, ha a vezető kormánypárt nem szavazza meg az elnök által előterjesztett nemzetvédelmi stratégiát. „Amennyiben Ponta nem tudja defenzívába szorítani Johannist, akkor helyettest kell találnia a kormány, illetve a párt élére” – összegezte a politológus.

A kormánypárti sajtó bája

A kormánykoalícióhoz közel álló Jurnalul National meg sem említi vezércikkében Ponta ideiglenes háttérbe vonulását, hanem a szociáldemokrata politikus mentorának, Adrian Nastase volt miniszterelnöknek a 65. születésnapjáról emlékezik meg. Dan Costantin cikkíró szerint (a korrupcióért kétszer is börtönbe zárt) Nastasét a politikai ellenfelek „utasítására, bizonyítékok nélkül hozott ítélet” sem tudta térdre kényszeríteni, és bár eltávolították a román politika „vonatáról”, ma is rendelkezik a „váltókezelők” erejével, akik egyetlen mozdulattal más irányt tudnak szabni a „szerelvénynek”.

Hasonlóan látják a jobbközép ellenzékhez közel álló román lapok is a helyzetet. A jobboldali Romania Libera vezércikkírója, Dan Cristian Turturica úgy írja, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Pártban (PSD) pánikot okozott Ponta „menekülése”. Úgy véli, a PSD teljes pártstruktúráját „kiéhezteti” az, hogy a korrupcióellenes ügyészség hajtóvadászatot folytat a párt vezető politikusai ellen, akadályozva a politikusok hozzáférését a közpénzekhez. Turturica „viharfelhőket” lát a PSD egén, amelyek elsodorhatják Pontát, aki nem tudja megvédeni pártját a DNA-tól.

A liberális Adevarul hasábjain Andrei Plesu filozófus és publicista értekezik ironikus hangon Ponta „kegyetlen sorsáról”, azt állítva, hogy a román politika nagy reménységének tekintett fiatal politikus nem igazán okolhat mást azért, hogy ilyen kilátástalan helyzetbe került. Plesu egy szemtelen feleselő, szavát rendszeresen megszegő, semmit nem tisztelő törtetőként jellemzi a román kormányfőt, aki középszerű iskolatársakkal, rokonokkal bástyázta körül magát.