Kálnoky szerint Magyarország komolyan gondolja mindezt. Minden áron el akarja kerülni az úgynevezett gazdasági menekültek számottevő bevándorlását, és ennek érdekében a „robosztus” eszközöktől sem riad vissza. Ennek kapcsán utalt a tervezett, 175 kilométer hosszúságú határkerítésre, valamint a nyugati államok által visszatoloncolni kívánt menedékkérők fogadásának átmeneti felfüggesztésére.
Terjedelmes cikkében a szerző az intézkedések okait kutatva arra a következtetésre jut, hogy a magyar kormányfő komolyan gondolja mindazt, amit tesz. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra a beszédre, amelyet Orbán Viktor a Helmut Kohl 85. születésnapja alkalmából Budapesten rendezett konferencián mondott, idézve azt a kijelentést, hogy amennyiben nem lépnek fel erélyesen az Európába irányuló „népvándorlás” ellen, akkor nem lesz visszaút, az európai, illetve – mint fogalmazott – a „kontinens keresztény kultúrája” nem menthető meg.
Magyarország „az európai megállapodások ellenére” nem akarja visszafogadni azokat a bevándorlókat, akik a területén keresztül Nyugatra jutottak – írja a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap kommentátora, Michal Kokot. A magyarországi bevándorlási statisztikákat ismertetve, a szerző megjegyzi: a magyar kormány keddi intézkedése hátterében az is áll, hogy a Fidesz „a bevándorlóellenes fóbiáról ismert, szélsőjobboldali Jobbik” szavazóit próbálja megnyerni. Ezért – véli a kommentár szerzője – az Orbán-kormány „nacionalista retorikához” folyamodik. Ennek példájaként a cikkíró a bevándorlás témájában szervezett nemzeti konzultációt hozza fel, valamint a magyar kormányfőnek a pozsonyi Globsec fórumon tett kijelentését, miszerint a bevándorlás „valódi demográfiai problémát okoz Magyarországon”. Kokot úgy látja: a visszaküldeni szánt menedékkérők fogadásának felfüggesztése még nagyobb probléma elé állítja az Európai Uniót, mint a magyar–szerb határon tervezett határzár.
