Az AP által megszerzett, június 19-i keltezésű megállapodástervezetben az áll, hogy a nyugati államok könnyűvizes atomreaktorokkal látják el Iránt, gondoskodnak azok fűtőanyag-ellátásáról, továbbá segítséget nyújtanak a blokkok működtetésében is.
Ezért cserébe az araki nehézvizes reaktornak „a nukleáris fegyverek proliferációját illetően kevésbé veszélyessé” való átépítését kérik, bár a beruházás irányítását Teherán kezében hagynák. A szinte teljesen kész, de még nem üzemképes araki reaktor elvileg évente több atombombához elegendő plutóniumot állítana elő működése melléktermékeként.
A hírügynökség birtokába jutott tervezetből az is kiderül, hogy a tárgyalások késésben vannak, és több területen jelentősek a nézeteltérések. Az AP egy magas rangú amerikai diplomáciai forrása szerint egyelőre egyik felmerült részletkérdésben sem egyeznek a felek álláspontjai.
A hatok (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország) és Teherán június 30-át határozták meg az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló átfogó, végleges megállapodás határidejének.
Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot. A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy titokban atomfegyverek kifejlesztésén dolgozott, míg az iszlám köztársaság vezetése tagadja ezt.
