Szijjártó Péter az EU-országok külügyminiszteri értekezletén vesz részt. A tanácskozás közben magyar újságíróknak elmondta: a migrációs témakör megvitatása során ő maga felhívta a figyelmet arra, hogy idén a legtöbb menekült az EU-országok közül Magyarországra érkezett. Szóvá tette, hogy az unió mindeddig kizárólag a földközi-tengeri menekültáradatra összpontosít, és semmilyen figyelmet nem szentelt a Magyarországot súlyosan érintő nyugat-balkáni útvonalnak.
„Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség” – mondta a miniszter. Adatai szerint Magyarországra idén eddig 50 ezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer. A nyugat-balkáni migrációs útvonalról Szijjártó Péter elmondta, hogy azt most már elsősorban nem magukból a nyugat-balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU eddig nem vette komolyan és nem kezelte súlyán a nyugat-balkáni bevándorlási nyomást, és „ezen a helyzeten azonnal változtatni kell”.
A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy az ősszel – és nem az ősz végén – Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.
A magyar külügyi tárca vezetője szerint a miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a most csütörtök–pénteken Brüsszelben tartandó EU-csúcs következtetései közé.
A hétfői luxembourgi tanácskozáson a külügyminiszterek meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie a főként Líbiában tevékenykedő embercsempészek ellen. A külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet. Most az első műveleti szakasz megindításáról döntöttek, amely egyelőre légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.