Tóásón és társain 2009 áprilisában éjszaka ütöttek rajta bolíviai kommandósok Santa Cruzban, a Las Americas szállodában. Az akció során a magyar–bolíviai–horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer meghalt, Tóásót és a bolíviai–horvát állampolgár Mario Tadicot pedig elfogták. Tóásó idén csaknem hat év után vádalkuval szabadult, és egy kevéssé ellenőrzött határátkelőn Chile felé elhagyta Bolíviát, majd könnyek közt érkezett Magyarországra.
Brüsszelben Tóásó Előd megismételte, hogy szerinte ami történt, törvénytelen kivégzés volt. Ő elfogása után a reptéren még életben látta Dwyert Tadic mellett, a tetoválásáról ismerte fel, majd fogva tartói, mikor rájöttek, hogy a reflektorok fényénél a fejére húzott pólón keresztül is lát, elrángatták onnan. Lövéseket hallott, La Pazba pedig már csak ketten érkeztek meg Tadiccsal.
„A magyar állam gyakorlatilag kimaradt egy bajba jutott állampolgára segítségnyújtásából” – írta áprilisban D. Horváth Gábor. A publicisztika itt érhető el.
Tóásó elmondta, hogy a bolíviai verziót Magyarosi és Dwyer boncolási jegyzőkönyve is cáfolja, a helyszínen készült felvételeken egy felöltözött férfifogoly látszik, de ő és Tadic is fehérneműben volt. Tóásó elmondta, hogy a bolíviaiak pisztolyt tettek a táskájába, Rózsa Flores ingét pedig Dwyer szobájába vitték át, meghamisították a helyszínt.
A bolíviai börtönből szabadult férfi felidézte, hogy lövésekre ébredt, és a kommandósok a ballisztikai jelentés szerint 14 lövést adtak le kívülről, ő nem lőtt, ami azt támasztja alá, hogy állításukkal ellentétben nem tanúsított fegyveres ellenállást, a valódi cél pedig a meggyilkolása volt.
Tóásó Előd közölte, hogy a kínzás miatt tett panaszait sosem vizsgálták ki, Mario Tadic esetében a bolíviai ombudsman is kimondta, hogy megsértették emberi jogait. Az ENSZ illetékes munkacsoportja mindkettejük esetében megállapította, hogy fogva tartásuk önkényes és törvénytelen.
„Őrült dolog”
A meghallgatáson Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa is részt vett, aki baptista segélymunkásként jutott be a börtönbe Tóásóhoz. Ő őrült dolognak nevezte, hogy az EU pénzzel támogatja Bolívia igazságügyi reformját, és közben eltűri, hogy állampolgárait megölik és saját törvényeikkel is szembemenve fogva tartják a bolíviaiak.