Könnyeivel küszködve tartott sajtótájékoztatót a Bolíviából titokban hazatért Tóásó Előd. „Szeretném megköszönni a magyar külügynek és a Baptista Szeretetszolgálatnak, a barátaimnak és a családomnak. Igyekeztünk mindent titokban tartani, hogy semmilyen biztonsági fennakadás ne jöjjön közbe.”
Arra az újságírói kérdésre, hogy mit keresett ott, így felelt: „Ha egy barátja meghívja egy egzotikus országba, akkor megy. Egy filmmel kapcsolatos előkészületeket folytattunk. Nem azért mentem ki Bolíviába, hogy terrorcselekményt hajtsak végre, és egyáltalán nem haragszom Rózsa-Flores Eduardóra, amiért kihívott, hogy honlapot szerkesszek, hiszen azon is dolgoztam.”
A 2009 óta tartó ügyről kifejtette, hogy egy ilyen eseménysorozat megtöri egy ember lelkét. Hozzátette: „Ez egy politikai ügy, ami világsajtót kapott. Befeketítették a hírnevem, sokat kellett küzdenem azért, hogy kimossam magam.” Útlevelét felmutatva hangsúlyozta: „Ez a bizonyíték arra, hogy legálisan hagyhattam el Bolíviát.”
Mint mondta, a felesége se tudott a kimenekítésről, akinél egyelőre adminisztrációs problémák merültek fel, de jelenleg is folyamatos kapcsolatban van vele. Újságírói kérdésre kifejtette, hogy felmerült a kártérítés ügye, de egyelőre nincs olyan megoldás amely számára és a bolíviai kormány számára is megfelelő lenne.
Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy Tóásó legálisan hagyta el az országot. Ezt annál is inkább megtehette a külügyminisztérium által kibocsátott úti okmány segítségével, mert magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Bolíviába.
Felidézte, hogy a szeretetszolgálat immár tíz éve foglalkozik bajba került magyarok, a többi között elítéltek, betegek, fogyatékkal élők hazasegítésével, és már csaknem száz magyar állampolgárnak segítették a hazatérését.
Tóásó ügyét immár hat éve követik nyomon, és bűnössége iránt az is kétségeket ébreszt, hogy az őt vádló ügyész, aki nemrég menedékjogot kért Spanyolországban, úgy nyilatkozott: a Tóásónál és társainál 2009-ben talált fegyverek egy bolíviai rendőrségi raktárból származtak – mondta Szenczy Sándor.
Tóásó Előd és társainak ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.
A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásó Elődöt és Mario Tadicot, mindkettőjüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották. Tóásó Elődöt és Mario Tadicot ez év február 20-án fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet vádalku és a vádlottak által kért rövidített eljárás keretében született. Mivel mindkét vádlott csaknem hat éve őrizetben volt, büntetésüket már letöltötték.
Az úgynevezett terroristaper vádlottjait a Baptista Szeretetszolgálat csapata – a Külgazdasági és Külügyminisztérium technikai segítségével – menekítette ki a latin-amerikai országból Chilébe.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ideiglenes magánútlevelet biztosított Tóásó Elődnek a hazatéréshez – mondta Szijjártó Péter miniszter hétfőn Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a magyar diplomácia a magyar állampolgároknak mindig, minden bajba jutás esetén járó konzuli segítséget nyújtotta Tóásó Elődnek. Miután a férfi a büntetését a bolíviai hatóságok szerint letöltötte és szabadlábra került, a helyi hatóságok az útlevelét nem adták vissza. Ezért a Buenos Airesben lévő magyar nagykövetség – amely Bolíviába is akkreditálva van – ideiglenes magánútlevelet adott ki neki, amely alkalmas a hazatérésre – közölte Szijjártó Péter.
Emlékeztetett: korábban szó volt arról, hogy Tóásó Előd a családtagjaival – feleségével és az ő testvérével – utazik, akik bolíviai állampolgárok. Ha ők vízumkérelemmel fordulnak Magyarországhoz, a jogszabályok adta keretek között segítenek nekik, és bár Bolíviában nincs sem magyar nagykövetség, sem konzulátus, Spanyolországgal van vízumkiadási megállapodása Magyarországnak – magyarázta. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Mario Tadiccsal a KKM nem áll kapcsolatban. A miniszter megjegyezte: tény, hogy a jogszabályok szerint ítélet nélkül nem tarthatták volna fogva ilyen hosszú ideig Bolíviában Tóásó Elődöt, és Magyarország több diplomáciai erőfeszítést tett ebben a kérdésben, több nemzetközi szervezetnél felvetette az ügyet.
