Makócápa-támadás történt a horvátországi Adrián

Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán, a dalmáciai Šibenik városától 22 kilométeres távolságra fekvő sziget, Žirje partjainak közelében váratlan incidens ért egy helyi halászt. Miközben éppen a csónakjába akarta behúzni a horogra akadt zsákmányát, hirtelen egy szokatlanul megtermett, röviduszonyú makócápa bukkant fel a mélyből és elragadta azt, majd kétszer is rátámadt a halász csónakjára, halálra rémítve a benne ülőket. A röviduszonyú makó, a nagy fehér relatíve közeli rokona, honos fajnak számít az Adrián, de nyílt tengeri életmódja miatt csak ritkán észlelhető partközelben.

Méretes röviduszonyú makócápa támadt egy haászcsónakra az Adria horvát partszakaszán Fotó: Fishing Booker

Makócápa támadt rá Horvátországban egy halász csónakjára a dalmáciai Sibenik körzetében, ami immár a hatodik regisztrált, kishajó elleni cápatámadásnak számít az Adriai-tengeren.

                                                            Makócápa okozott riadalmat Žirje partjainak közelében. A röviduszonyú makó ritka, de honos faj az Adrián                                                                Fotó: Mark Conlin/SWFSC Large Pelagics Program / Wikimedia Commons

Makócápa okozott páni félelmet Žirje szigeténél

Augusztus 24-én vasárnap a helyi illetőségű halász, Anton Roca a barátaival tonhallesre indult a Šibenik közelében fekvő Žirje sziget vizeire. Szerencsésen kezdődött számukra a nap, mert hamarosan horogra is akadt egy kisebb tonhal, ám miközben a halász megpróbálta a fedélzetre emelni a kifogott halat, váratlan incidens zavarta meg a békésnek indult horgászatot. 

Adriai naplemete. Az Adriai-tengerben csak ritkán bukkan fel a nyílt vízi makó a partok közelében  Fotó: Elter Tamás

Anton Roca beszámolója szerint először egy hatalmas árny tűnt fel közvetlenül a felszín alatt. „Épp kihúztuk a tonhalat, amikor néhány méterre a hajótól egy árnyék közeledett. A következő pillanatban pedig egy hatalmas cápa széttépte a halat” – idézi fel a félelmetes pillanatokat Anton Roca, akit az újvidéki Új Szó napilap online kiadása idéz. A halász azt is elmondta, hogy miután a makócápa darabokra tépte a tonhalat, váratlanul megtámadta a csónakot és beleharapott a hajóba, ahogyan az a lentebb beágyazott videón is látható.

Bigger sharks rarely swing by close to Šibenik aquatorium, but when they do it’s in the news. Here’s one interested mako shark testing a boat near Žirje island. pic.twitter.com/DHzmzlTIK7

— Darko Šupe (@darkosupe) August 25, 2025

„Pont olyan volt, mint a Cápa című filmben, egyszerre félelmetes és hihetetlen. Egy pillanatig azt hittem, hogy beugrik a csónakba” – idézi fel a ijesztő pillanatokat Anton Roca. 

A halász azt is elmondta, hogy életében először érzett félelmet a nyílt tengeren. 

A hajó körül cirkáló nagy cápa testén korábbi sérülések és hálódarabok nyomai voltak láthatók a szemtanú beszámolója szerint. 

A heringcápa-félék családjába tartozó röviduszonyú makó az Adriai-tengerben is honos fajnak számít   Fotó: Mark Conlin/SWFSC Large Pelagics Program

A csónak ellen intézett támadásban szerencsére nem sérült meg senki sem. Az incidensről készített videófelvétel alapján a tengerbiológus-szakértők úgy vélik, hogy ez volt a valaha észlelt legnagyobb röviduszonyú makócápa, ami felbukkant az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán.

Igen agresszívvé válhat a tengerek gepárdja, szerencse, hogy csak ritkán jön partközelbe

A röviduszonyú makó (Isurus oxyrhincus) a heringcápa-félék családjába (Lamnidae) tartozó cápafaj. A röviduszonyú makón kívül a családot még további négy faj, a heringcápa (Lamna nasus), a lazaccápa (Lamna ditropis), a hosszúuszonyú makó (Isurus paucus), valamint a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) alkotja. Ezek közül három faj, a röviduszonyú makó, a hering-, továbbá a nagy fehér cápa honosnak számít a Földközi-tengerben, illetve annak melléktengerében, az Adrián is. 

A Földközi-tengerben, illetve az Adrián is honos nagyobb testű cápafajok  Fotó: NOAA

A röviduszonyú makót méltán nevezik a tengerek gepárdjának rendkívüli sebessége miatt.

A makó képes rövid távon akár 70-90 km/órás sebességre is felgyorsulni, 

és ezzel nemcsak a leggyorsabb cápafaj, hanem a fekete marlin és a kékúszójú tonhal után a világóceán harmadik leggyorsabb ragadozója is egyben.

A makó elnevezés természetesen nem a hagymatermesztéséről híres dél-alföldi magyar város nevéből, hanem a polinéz eredetű mako-mako szóból származik, ami emberevőt jelent.

A röviduszonyú makó a trópusi, szubtrópusi, illetve a meleg mérsékelt-övi tengerek lakója. A +16 Celsius-foknál hűvösebb vizeket elkerüli. Aktívan vándorló és nyílt-tengeri életmódot folytató cápa, amely nagytestű csontos halakra, így többek között kék- és sárgaúszójú tonhalra, spanyolmakrélára, kardhalakra, valamint vitorláshalakra és kisebb cetekre vadászik, amelyeket fölényes sebességének köszönhetően lerohanva, üldözve ejt el.

A röviduszonyú makó a legsebesebben úszó cápafaj   Fotó: PEW/Getty Images iStockPhoto

Üldözés közben, amikor közvetlenül a felszín alatt úszik, ha egy-egy hullámtól véletlenül „gellert” kap, akár 4-5 méter magasra is kivetődhet a vízből. A kifejlett példányok átlagos testhossza 280-380 cm közötti, de ritkán előfordulhatnak akár négyméteres egyedek is. 

A röviduszonyú makó potenciálisan veszélyes az emberre. 

A tudományos szempontból legalaposabban feldolgozott cápatámadási adatbázis, a Floridai Természettudományi Múzeum International Shark Attack File (ISAF) adatbankjának statisztikai adatai szerint a röviduszonyú makó terhére kilnec úgynevezett nem provokált támadás írható, amelyből egy volt halálos kimenetelű. (Ez utóbbi eset Egyiptom vörös-tengeri partvidékén Sarm es-Sejkben történt 2010 decemberében, az áldozat pedig egy német állampolgárságú turistanő volt.) További nyolc valószínűsített nem provokált támadás is ehhez a fajhoz köthető az ISAF statisztikája szerint.

2008-ban történt az utolsó ember elleni cápatámadás Horvátországban

Nem provokált cápatámadásnak azokat az agressziókat nevezik a szakemberek, amelyeknél nem mutatható ki a támadással okozati összefüggésbe hozható sem direkt, sem pedig közvetett provokáló magatartás az áldozat részéről. Ezzel szemben azokat az interakciókat, amelyeknél akár közvetlen, vagy akár közvetett módon kimutatható a szándékolt vagy a szándékolatlan emberi közrehatás a támadás bekövetkezésében, provokált agressziónak hívja a szakirodalom. Ez utóbbiak közé tartozik például a halászhálóba akadt cápák kiszabadítása közben elszenvedett harapás, a szigonypuskával vadászó búvárokat ért támadás, de ugyancsak ebbe a kategóriába sorolják a horgászcsónakokat, illetve a kisebb halászhajókat ért támadásokat is. 

Nagy fehér cápa támad rá egy felfújható gumicsónakra  Fotó: YouTube

A mostani adriai makócápás incidens is az ez utóbbi, úgynevezett provokált támadási kategóriába tartozik. Az Adriai-tenger horvátországi partvidékéről mindeddig nem volt ismert makócápa-támadás. Noha a röviduszonyú makó igen agresszív cápafaj, ennek ellenére az e fajhoz köthető viszonylag alacsony támadási szám arra vezethető vissza, hogy csak igen ritkán bukkan fel a partközeli vizekben, mivel a nyílt tengeri régió az élettere. 

A Földközi-tengerből 49 cápafaj ismert, és ezek közül 29-30 faj számít honosnak az Adrián is. 

E fajok túlnyomó többsége kistestű, 60–120 cm hosszúságú és nem jelent semmilyen veszélyt a turistákra nézve. Ugyanakkor az Adriai-tengerben is élnek igen méretes és potenciálisan veszélyes cápák. Közülük a múltban relatíve még gyakori, de napjainkban már igen ritkának számító nagy fehér cápa a legméretesebb és potenciálisan a legveszélyesebb faj.

                   Az Adriában is előforduló nagytestű fajok közül a nagy fehér a potenciálisan  legveszélyesebb cápafaj                     Fotó: Wikimedia Commons

 Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán történt utolsó halálos kimenetelű agresszió szintén a nagy fehérhez köthető. 1974. augusztus 10-én a nyugatnémet állampolgárságú Rolf Schneider a Splittől délkeletre 25 kilométer távolságra fekvő népszerű üdülővároska, Omis egyik strandján a parthoz közel légzőcsővel búvárkodott, amikor egy 5 méter hosszúságúra becsült nagy fehér cápa támadt rá. 

Az áldozat nem élte túl a nem provokált agressziót. 

A Sibenik melletti mostani esetet leszámítva 2008. október 7-én történt az utolsó, ember elleni cápatámadás Horvátországban. Vis szigetén a parttól mintegy 20-25 méterre négy szlovén légzőcsöves búvár szigonypuskával halakra vadászott, amikor egyikükre, a 43 éves Domjan Pecekre egy 4,5 méter hosszú nagy fehér cápa támadt rá. A provokált agressziót az áldozat súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélte.

Nem ez volt az első csónak elleni cápatámadás az Adriai-tengeren

A kisebb hajók és csónakok elleni támadások viszonylag ritkábbak, de messze nem a mostani volt az első ilyen incidens az Adriai-tengeren. Csak a méretesebb húsevő cápákra jellemző, hogy időnként rátámadnak a kisebb vízi járművekre, különös előszeretettel a halász- vagy horgászcsónakokra, illetve kisebb hajókra. 1940 szeptemberében a szlovéniai Koper mellett ért cápatámadás egy halászcsónakot. 1963. október 22-én az ugyancsak szlovéniai Izola közelében helyi halászok kerítőhálójába úszott be egy hatalmas nagy fehér, amely szorult helyzetében rátámadt az egyik halászcsónakra. 

Ez volt az első olyan alkalom, amikor röviduszonyú makócápa támadott meg egy csónakot   Fotó: Fish Index

Az agresszívvé vált ragadozót – ami kis híján elsüllyesztette a megtámadott csónakot –, csak 22 puskalövéssel tudták ártalmatlanná tenni. A partra húzott nagy fehér cápát lefotózták és megmérték; 6 méter és 1 cm volt a teljes testhossza. 1986 szeptemberében az Adriai-tenger nyugati oldalán, az olaszországi partszakaszon, Rimini és Pesaro között egy megközelítőleg 6 méter hosszú nagy fehér cápa támadt rá többször is két helyi halász csónakjára, halálra rémítve a csónakban ülő embereket. Két évvel később, 1988. szeptember 9-én Porto Barricata partjai előtt következett be egy újabb csónak elleni támadás; a veszélyesen agresszívvá vált nagy fehér hosszát 5,5 méterre becsülték a megtámadott halászok. 

Egy rekordméretű, az 1970-es években az Adriai-tengerből kifogott nagy fehér cápa  Fotó: Victor Lin

Tíz évvel később, 1998. augusztus 27-én ugyancsak az Adria olaszországi partvidékén Stefano Catalini a fiával együtt horgászott a nyílt tengeren, Senigalliától hat kilométerre. Amikor megpróbálták kiemelni a horgukra akadt zsákmányt, váratlanul egy hatalmas, a csónakjuhoz viszonyítottan 5,5-6 méteresre becsült nagy fehér cápa támadt rájuk. Az óriási ragadozó többször is nekirontott a csónaknak, majd a horogra akadt zsákmányt kettéharapva elúszott. A most augusztus 25-én történt újabb agresszió így már a hatodik dokumentált, csónak elleni cápatámadás az Adriai-tengeren.

A Šibenik közelében történt cápatámadás:

• egy helyi horgász csónakját érte,
• a támadó faj egy különösen megtermett röviduszonyú makócápa volt,
• amit a halász által kifogott tonhal vonzott a csónak közelébe.