Újabb részletek derültek ki Tóásó szabadulásáról

Az úgynevezett terroristaper vádlottjait a Baptista Szeretetszolgálat csapata – a Külgazdasági és Külügyminisztérium technikai segítségével – menekítette ki a latin-amerikai országból Chilébe.

Mint ismeretes, 2009 áprilisában a bolíviai Santa Cruzban kommandósok rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag a baloldali Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette Rózsa-Flores Eduardo, Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjával együtt egy többéves, még ma is zajló, számtalan törvényt áthágó jogi eljárás főszereplői lettek. A magyar férfit ért emberi jogi sérelmek miatt több nemzetközi fórumon elmarasztalták a latin-amerikai országot.
Március elején azonban szabadon engedték Tóásó Elődöt, ám a férfi egyelőre egyfajta házi őrizetben volt, minden lépését figyelte a bolíviai kormány.

Ekkor így nyilatkozott lapunknak: – Több ok miatt nem tudok még utazni: például nem adták vissza az útlevelem, és ezt a dokumentumot nem szeretném a bolíviai hatóságoknak ajándékozni. Adminisztrációs dolgokat kell intéznem, illetve a vádalkunak van egy olyan pontja, amelyről nem beszélhetek, de ez is hátráltatja a hazaérkezésem.

Kérdésünkre az ügyében született bírósági döntésről felidézte, közvetlenül nem vett részt a központi kormány és az Evo Morales elleni fegyveres felkelés tervezésében. Ám tevékenységével segítette a szervezők munkáját, ezért „csak” öt év tíz hónapot szabtak ki rá – annyit, amennyit előzetes letartóztatásban töltött.
Szabadulásáról így beszélt: a La Paz-i San Pedro börtönben egy este szóltak neki, hogy elhagyhatja a börtönt.

– Ez úgy történt – mondta lapunknak –, hogy a kormány embere kikísért a cellából, a sötét utcán fogott egy taxit, és beültetett. A taxisról később kiderült, hogy ismerte és tisztelte az apósomat, az ország korábbi belügyminiszterét, ezért nem kért pénzt a fuvarért. Most a feleségem házában lakom, amíg hazamehetünk.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium ekkor közleményben tudatta, hogy megelégedéssel értesültek a szabadlábra helyezésről, és a Baptista Szeretetszolgálattal dolgoznak azon, hogy Tóásó Előd és családtagjai a lehető legrövidebb időn belül Magyarországra utazhassanak. – Garantálom, hogy Buenos Aires-i nagykövetségünk, ha magyar útlevele nem állna a rendelkezésére, Tóásó Előd számára azonnal kiállít egy hazatérésre alkalmas úti okmányt. Bolíviai állampolgárságú családtagjai számára diplomáciai csatornákon keresztül fogunk Magyarország területére történő beutazást lehetővé tévő vízumot biztosítani – idézte Szijjártó Péter minisztert a minisztérium közleménye.

Ismeretes, az úgynevezett terroristaügyben ez év elején többen egyezséget kötöttek a bolíviai hatóságokkal. A megállapodás értelmében február 20-án három vádlottat állítottak bíróság elé. Elsőnek Jan Kudelka ügyét tárgyalták. A bolíviai üzletember után a magyar fiatalember követezett, akinek a vallomása után a bíróság megállapította a bűnrészességet fegyveres felkelésben, de ejtette a terroristavádat. A bíróság tagjai közül mindenki egyetértett az ügyész által javasolt büntetés mértékében – ez az eddigi vádalkuk során a legalacsonyabb ítéletet, öt év tíz hónapot jelent, s ugyanígy jártak el Tadic esetében is, aki Tóásóval együtt szabadult március elején.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Tóásónak kemény fejtörést okozott az ügyészség ajánlata, hiszen a vádalku elfogadásával legalább részlegesen el kellett ismernie bűnösségét, és nem tudta azt sem, mennyire bízhat a hatóságban. Ezért az elhatározást állítólag csak akkor hozta meg, amikor a terroristaper harmincnyolc vádlottja közül egy, az Öregnek nevezett Ignacio Villa Vargas február közepén megszegte az ügyben érintettek között létező hallgatólagos egyezséget, és több társára terhelő vallomást tett. Úgy hírlik, Vargas a döntését megrendült egészségi állapotával magyarázta.

Innentől kezdve egyértelművé vált, hogy megkezdődik az egymásra mutogatás, ráadásul a fogság az egyébként szívbeteg Tóásó Elődöt is megviselte, börtöne ugyanis négyezer méterrel a tengerszint felett épült, de az eljárás érdemi részének megkezdése, vagyis 2012 óta minden második héten elvitték egy másik városba, így gyakorlatilag folyamatosan ingázott a tengerszinthez közeli magasság és a négyezer méter között. Az utóbbi időben a tárgyalásokat Santa Cruzban tartották, így minden második hetet egy különösen rossz hírű fegyintézetben, a Palmasolában kellett eltöltenie. A börtön falai között uralkodó viszonyokról mindent elmond, hogy 2013-ban például egy több napig tartó börtönlázadás harminc halottat és csaknem negyven sebesültet követelt. Tóásó kedélyállapotát az sem javította, hogy az Amerika-közi bíróságra az alapvető emberi jogok és a vonatkozó nemzetközi egyezmények megsértése miatt Tadiccsal közösen beadott feljelentésük ügye is vontatottan haladt annak ellenére, hogy már 2010-ben befogadták a kérelmüket.

Tóásó március 8-án, szabadulása után az MNO.hu-nak így összegezte az eseményeket: „A bolíviai bíróság elfogadta azokat a bizonyítékokat, amelyeket eddig is hangoztattam, hogy engem egy film előkészítésére hívtak Bolíviába. Az én ítéletem azt mondja ki, hogy honlapot készítettem Rózsa-Flores Eduardónak, hackerek ellen írtam programot, illetve különböző embereknek a számítógépét tartottam karban. A bíróság szerint ezek a munkák segítették egy esetleges fegyveres felkelés szervezését. Én még mindig úgy gondolom, hogy például a hackerek ellen készített programért nem ítéletet kellett volna kapnom, hanem dicséretet. Az ügyészség és a kormány megértette, hogy minket becsaptak azok, akik Bolíviába hívtak. Emiatt lett a büntetésünk [Tóásó Előd mellett Mario Tadic is ugyanannyit kapott – a szerk.] csak öt év tíz hónap. Ez a legrövidebb az ebben az ügyben eddig kiszabott büntetések közül; a többiek azért kaptak többet, mert a vád szerint 2006 óta ellenzéki csoportosulásokban és szerveződésekben vettek részt.”

Kérdésünkre, miszerint volt-e fegyveres felkelés Bolíviában 2009-ben, így válaszolt: – A fegyveres felkelés politikai bűncselekmény, a vesztes politikusok vádja. Itt úgy ítéltek el embereket, hogy egyetlen puskalövés sem dördült el – ez a felkelés legfeljebb csak szervezés alatt volt, de nem valósult meg. Egyébként utánunk is született még vádalku: Zoilo Salces ezredes ügyében, aki a vád szerint részt vett a felkelés szervezésében Beni tartományban, és átadott egy listát a katonai tisztikar azon embereiről, akik Evo Morales ellenzékéhez tartoznak. Ez a vád, és nem tudom, hogy valóban így volt-e.