A másik európai bizottsági javaslat azzal volt kapcsolatos, hogy a tavasszal rendelkezésre álló statisztikai adatok fényében Brüsszel úgy látta, Olaszországra és Görögországra aránytalanul nagy migrációs nyomás nehezedik. Az uniós javaslattevő testület ezért azt indítványozta, hogy hasonló kvóta szerint ettől a két EU-tagállamtól a többi 26 vállalja át 40 ezer ember befogadását, vagyis ennyi menekültet költöztessenek át Itáliából, illetve Görögországból más tagországokba.
Időközben azonban uniós szinten is teret nyert az a magyar érvelés, miszerint az utóbbi időben a balkáni útvonalon nagyon megnőtt az érkező illegális bevándorlók száma, tehát Magyarország is kirívóan nagy migrációs nyomás alá került. Az ezt tanúsító újabb adatok nyilvánvalóan azt indokolják, hogy az Európai Bizottság eredeti kvótajavaslata erőteljes módosításra szorul.
Thomas de Maizière közölte: Németország a 40 ezer átköltöztetendő közül 9 ezer fő befogadását vállalja. Ez valamivel több, mint az Európai Bizottság kvóta szerinti javaslata, ami 8763 főre vonatkozott.
A brüsszeli bizottság a kvótát úgy alakította ki, hogy 40 százalékos súllyal vette figyelembe a tagország lélekszámát, szintén 40 százalékos súllyal a GDP-jét, 10 százalékos súllyal azt, hogy 2010 óta a tagállam népességarányosan hány menekültet fogadott be, valamint szintén 10 százalékos súllyal azt, hogy a tagállamban mekkora a munkanélküliségi ráta. Az első két tényező értelemszerűen a kvótát növelő, az utóbbi kettő a kvótát csökkentő szempont.
