A német tartományfőnök kijelölte a menekültek helyét

A volt NDK elnéptelenedő vidékeire telepítenék a menedékkérőket.

Winfried Kretschmann szerint az évtizedek óta nem tapasztalt menekülthullám kezelésére kevéssé alkalmas a jelenlegi megoldás, amely az úgynevezett königsteini képlet alapján a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével osztja el a tartományok között a menedékkérőket. A Zöldek politikusa szerint a képletben szereplő változók mellett azt is vizsgálni kellene, hogy „konkrétan hol van hely” menedékkérők elhelyezésére, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg a nagyvárosokban lakásínség van, a volt NDK területén egész településrészeket bontanak le, mert kiürülnek.

A Spiegel Online hírportál hétfői összeállítása szerint a Kretschmann-féle megoldásnak számos előnye, de több hátránya is lehet. A javaslat mellett szól egyebek között, hogy a keleti tartományokban az elvándorlás miatt sok helyütt valóban magas az üresen álló lakóingatlanok aránya. A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi adatai szerint például Szász-Anhalt tartományban a lakások 15 százalékában, Szászországban pedig 13,9 százalékában nem laknak, így ezek igénybevételével nem kellene közparkokban kialakított sátortáborokban vagy konténerekben elszállásolni a menedékkérőket.

A menedékkérők a keleti tartományok gazdaságát is erősíthetik, beáramlásuk egyenesen „áldás” lehet a helyi munkaerőpiac számára, hiszen a menekültek, menedékkérők jellegzetesen fiatalok és motiváltak, körükben a foglalkoztatottság hosszabb távon 55 százalékos lehet, nyelvi és szakmai képzési programokkal pedig még tovább emelhető a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) kutatóintézetének (IAB) egy új tanulmánya szerint.

Az országos kézműipari szövetség (ZDH) elnöke éppen egy hétfői lapinterjúban jelezte, hogy az ágazat résztvevői hajlandóak a fiatal menedékkérők képzésére, ha az állam megfelelő jogi környezetet alakít ki.

Ugyanakkor a keleti tartományokban az országos szinthez képest rendkívül alacsony a bevándorló vagy bevándorló családból származók aránya – Németország lakosságának nagyjából az ötöde tartozik ebbe a körbe, a 6 keleti tartományban viszont együttvéve 600 ezren sincsenek –, ami kockázatokat, veszélyeket rejthet magában, erősítheti az idegenellenességet és a szélsőjobboldalt. A szélsőjobboldali erők befolyása eleve nagyobb, mint a nyugati tartományokban, és jelentős az ellenállás a menedékkérőket befogadó otthonok kialakítása ellen, ami demonstrációkban, és számos esetben erőszakos bűncselekményekben is megnyilvánul.

A menedékkérők betelepítése azért is társadalmi feszültségeket eredményezhet, mert a ritkán lakott térségekben egy csapásra nagymértékben átalakíthatja a „régiek és újak”, a régóta helyben lakók és a frissen beköltözöttek arányát.

A königsteini képlet alapján Baden-Württembergnek a menedékkérők csaknem 13 százalékát kell befogadnia. Ez az idén akár 52 ezer embert is jelenthet. Elszállásolásuk és ellátásuk rendkívüli teher a tartománynak. Az elosztási rendszer megváltoztatása nem egyszerű, de „megpróbálkozunk vele, ha így marad a helyzet” – mondta Winfried Kretschmann.

A szövetségi belügyminiszter elutasítja a felvetést. „El a kezekkel a königsteini kulcstól! Az ilyesmi nem vezet eredményre, hanem csak viszályokat okoz a tartományok között” – mondta a tárcavezető, Thomas de Maiziere a napokban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet adtak be, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérelmet regisztrálták. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig 400-450 ezer új kérelmet adhatnak be.