Amerikai–kubai viszony: történelmi előrelépés történt

Az amerikai elnök szerdán bejelentette a nagykövetségek kölcsönös megnyitását.

A felek között nyilvánvalóan számos nézeteltérés van még. Ezt jelzi, hogy bár Raúl Castro elnök szerdán bejelentette, Kuba a két ország diplomáciai kapcsolatának helyreállítása mellett döntött, kormánya nyilatkozatban szögezte le, hogy a kétoldalú viszony rendezéséhez az amerikai gazdasági embargó feloldása is szükséges, és Washingtonnak vissza kell adnia a guantánamói amerikai haditámaszpont feletti kubai szuverenitást.

Több mint fél évszázad után visszatér a kubai rum az Egyesült Államokba, a szigetország újra számlát nyit az USA-ban – újabb és újabb területeken indulnak be a kapcsolatok a két ország között, a felek bizakodnak. Az Egyesült Államok pénzéből támogatott civilekkel azért még lehet probléma. A kubai nyitásról bővebben itt olvashat.

Havanna kikötötte azt is, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia rádió- és tévéműsorok sugárzásával Kuba felé, és be kell szüntetnie „felforgató tevékenységét” azért, hogy minden téren normalizálódhassanak a kapcsolatok.

Ennek keretében az Egyesült Államok egy hónappal ezelőtt levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, továbbá enyhített valamelyest a szigetország ellen a hidegháború éveiben elrendelt, azóta is fenntartott gazdasági embargón.

A kubai állami televízió – igencsak szokatlan módon – élőben közvetítette Barack Obama amerikai elnök washingtoni nyilatkozatát a kubai–amerikai diplomáciai kapcsolatokról és újrafelvételük jelentőségéről. Az adás spanyol nyelven ment.

A kubai kormány nyilatkozata szerint a nagykövetségüket Bruno Rodríguez külügyminiszter fogja megnyitni július 20-án, a szigetország washingtoni érdek-képviseleti irodájában.

Ez az átmenet, ez a történelmi pillanat amiatt következhet be, mert Barack Obama elnök személyesen meghozta a döntést egy nem működő politika megváltoztatásáról – mondta szerdán Bécsben John Kerry.

Az amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, éppen a jelenlegihez hasonló, konfliktusokkal teli világban fontos az az üzenet, hogy „a dolgok változhatnak, és vezetői képességekkel ezt el lehet érni”. Ezzel a politikus nem csupán az amerikai–kubai viszonyra, hanem az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között, Teherán atomprogramjáról zajló egyeztetésekre is utalt. Ennek kapcsán megjegyezte: a nézeteltérések ellenére továbbra is előrehaladás érzékelhető. „Nagyon-nagyon keményen dolgozunk, és súlyos kérdésekkel szembesülünk, de úgy látjuk, előrehaladást tapasztalható, és ezért folytatjuk a munkát” – mondta.

Kuba kapcsán Kerry is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és a szigetország között továbbra is nagy nézetkülönbségek vannak bizonyos témák, például a demokrácia és az emberi jogok terén, azonban már most mutatkoznak közös érdekek a környezetvédelem, a bűnüldözés és a migráció kérdéseiben.

A külügyminiszter megfogalmazása szerint mindkét ország úgy döntött, hogy a jövőbe mutató témákra és lehetőségekre összpontosít, és nem akar a múltban leragadni.