Amerikai–kubai viszony: történelmi előrelépés történt

Az amerikai elnök szerdán bejelentette a nagykövetségek kölcsönös megnyitását.

Barack Obama szerdai nyilatkozata szerint az új helyzetben jelentősen megnő az Egyesült Államok mozgástere Kubában, és Washington továbbra sem fog hallgatni, ha az alapvető értékek megsértését tapasztalja a kommunista országban.

Úgy fogalmazott, hogy a kapcsolatok rendezése választás a múlt és a jövő között, és arra szólította fel a kongresszust, hogy ne álljon az emberek útjába, és ne akarja visszaforgatni az időt, hanem oldja fel a szigetországra kivetett gazdasági embargót. Korábban a törvényhozásban többségben lévő Republikánus Párt több vezető politikusa is élesen bírálta a Kuba felé való politikai nyitást, és elutasította az embargó feloldását, amelyre csak a kongresszus jogosult.

Az amerikai elnök egyúttal azt is bejelentette, hogy John Kerry külügyminiszter a nyár folyamán Havannába látogat az amerikai nagykövetség megnyitására.

Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok eddigi, Kuba elszigetelésére irányuló politikája céljával ellentétes hatást ért el: konzerválta a kubai politikai rendszert, és hozzájárult az ország elszegényedéséhez. „Nem kell a múlt börtönében élnünk. Ami nem működik, azt meg lehet és meg kell változtatni” – fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a Kuba felé való nyitás elősegíti majd a demokrácia terjedését és az emberi jogi helyzet javulását a szigetországban.

Azt is kiemelte, hogy a kapcsolatok normalizációja felmérések szerint mindkét ország lakosságának, valamint latin-amerikai politikai vezetőknek a körében is nagy népszerűségnek örvend.

A két hidegháborús ellenség 1961-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatot. Az újrafelvételről két éve kezdtek egymásnál puhatolózni. A tárgyalások másfél éven át titokban folytak, mígnem tavaly decemberben bejelentették – egyszerre, ám nem együtt –, hogy kölcsönösen újranyitják nagykövetségeiket a másik fél fővárosában, valamint normalizálják viszonyukat.

Amerikai sajtóértesülések szerint a nagykövetségek megnyitásáról szóló tárgyalásokon Havanna kifogásolta Washington azon kérését, hogy az Egyesült Államok diplomatái előzetes engedélykérés nélkül, szabadon mozoghassanak a szigetországban, és azzal találkozhassanak, akivel csak szeretnének, valamint a kubai hatóságok ne zaklassák azokat, akik felkeresik az Egyesült Államok nagykövetségét. Az egyelőre nem világos, hogy ezekben a kérdésekben milyen egyezség született.

A felek között nyilvánvalóan számos nézeteltérés van még. Ezt jelzi, hogy bár Raúl Castro elnök szerdán bejelentette, Kuba a két ország diplomáciai kapcsolatának helyreállítása mellett döntött, kormánya nyilatkozatban szögezte le, hogy a kétoldalú viszony rendezéséhez az amerikai gazdasági embargó feloldása is szükséges, és Washingtonnak vissza kell adnia a guantánamói amerikai haditámaszpont feletti kubai szuverenitást.

Több mint fél évszázad után visszatér a kubai rum az Egyesült Államokba, a szigetország újra számlát nyit az USA-ban – újabb és újabb területeken indulnak be a kapcsolatok a két ország között, a felek bizakodnak. Az Egyesült Államok pénzéből támogatott civilekkel azért még lehet probléma. A kubai nyitásról bővebben itt olvashat.

Havanna kikötötte azt is, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia rádió- és tévéműsorok sugárzásával Kuba felé, és be kell szüntetnie „felforgató tevékenységét” azért, hogy minden téren normalizálódhassanak a kapcsolatok.

Ennek keretében az Egyesült Államok egy hónappal ezelőtt levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, továbbá enyhített valamelyest a szigetország ellen a hidegháború éveiben elrendelt, azóta is fenntartott gazdasági embargón.

A kubai állami televízió – igencsak szokatlan módon – élőben közvetítette Barack Obama amerikai elnök washingtoni nyilatkozatát a kubai–amerikai diplomáciai kapcsolatokról és újrafelvételük jelentőségéről. Az adás spanyol nyelven ment.

A kubai kormány nyilatkozata szerint a nagykövetségüket Bruno Rodríguez külügyminiszter fogja megnyitni július 20-án, a szigetország washingtoni érdek-képviseleti irodájában.

Ez az átmenet, ez a történelmi pillanat amiatt következhet be, mert Barack Obama elnök személyesen meghozta a döntést egy nem működő politika megváltoztatásáról – mondta szerdán Bécsben John Kerry.

Az amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, éppen a jelenlegihez hasonló, konfliktusokkal teli világban fontos az az üzenet, hogy „a dolgok változhatnak, és vezetői képességekkel ezt el lehet érni”. Ezzel a politikus nem csupán az amerikai–kubai viszonyra, hanem az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között, Teherán atomprogramjáról zajló egyeztetésekre is utalt. Ennek kapcsán megjegyezte: a nézeteltérések ellenére továbbra is előrehaladás érzékelhető. „Nagyon-nagyon keményen dolgozunk, és súlyos kérdésekkel szembesülünk, de úgy látjuk, előrehaladást tapasztalható, és ezért folytatjuk a munkát” – mondta.

Kuba kapcsán Kerry is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és a szigetország között továbbra is nagy nézetkülönbségek vannak bizonyos témák, például a demokrácia és az emberi jogok terén, azonban már most mutatkoznak közös érdekek a környezetvédelem, a bűnüldözés és a migráció kérdéseiben.

A külügyminiszter megfogalmazása szerint mindkét ország úgy döntött, hogy a jövőbe mutató témákra és lehetőségekre összpontosít, és nem akar a múltban leragadni.