„Amit a görögökkel tesznek, azt úgy hívják, hogy terrorizmus„

Schäuble nem zárja ki a görögök kiválását az euróövezetből, Varufakisz a hitelezők terrorjáról beszél.

Mindkét politikus interjúja a görög kampánycsend idején jelent meg. A kiválás lehetőségéről szólva Wolfgang Schäuble úgy fogalmazott, hogy „az euróval vagy átmenetileg a nélkül” vészelik át ezt a helyzetet, „erre a kérdésre csak maguk a görögök tudnak válaszolni”. Hozzáfűzte: egyértelmű, hogy Görögország népét nem fogják cserbenhagyni, nyilvánvalóan az ország fennmaradó EU-tagságára utalva.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az euróövezet államai szigorúan betartják a valutaunió szabályait. „Egy közösség csak akkor működhet, ha a tagjai betartják a szabályokat. Ezzel együtt önkritikát kell gyakorolnunk: mi, németek és a franciák voltunk azok, akik 2003-ban elsőként megszegtük az euró stabilitási szabályait. Ez volt a bűnbeesés” – jelentette ki. A német politikus szerint a görög bankszektor helyzete nem jelent fenyegetést Európa más pénzintézeteire. „Még ha egész bankok omolnának is össze, a »fertőzésveszély« viszonylag csekély” – mondta, úgy vélekedve, hogy a piacok elmúlt napok fejleményeire adott visszafogott reagálása is azt mutatja, hogy a probléma kezelhető.

Schäubléval szemben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy „drámai üzenetekkel” reagáljon, ha a vasárnapi görög népszavazáson a nem hívei győznének. Egy elutasító döntés sem az euróövezet, sem a tárgyalások kapuját nem zárja be Athén előtt – fogalmazott a lengyel uniós vezető a Politico.eu hírportálnak.

Tusk szerint a hitelezői program görög elutasítása persze „nyilvánvalóan szűkítené a tárgyalások mozgásterét. [ ] Szeretném azonban előrebocsátani, hogy emiatt bizonyosan nincs szükség semmilyen drámai üzenetre” – mondta az uniós ügyekkel foglalkozó portálnak, nyitva hagyva az Athénnal való tárgyalások folytatásának lehetőségét. „A legfőbb célunk az, hogy megőrizzük egységesnek az euróövezetet” – tette hozzá.

A görögöknek „büszke nemet” kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik terrorizálják őket – mondta pénteken Alexisz Ciprasz miniszterelnök.

Beismerte a valutaalap, hogy Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért a hitelek átütemezésére, sőt elengedésére is szükség lehet. A gazdasági szakértő szerint ezzel elismerték azt, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter nem fukarkodott a drámai megfogalmazásokkal, egy szombaton megjelent nyilatkozatában terrorizmussal vádolta országa hitelezőit, akik szerinte „meg akarják alázni a görögöket”. „Amit a görögökkel tesznek, azt úgy hívják, hogy terrorizmus” – jelentette ki az El Mundo című spanyol napilapnak nyilatkozva. Varufakisz amúgy is szabados hangvételéről ismert.

„Miért kényszerítettek bennünket a bankok bezárására? Hogy félelmet ültessenek az emberekbe. És amikor a félelemkeltésről van szó, ezt a jelenséget terrorizmusnak nevezik” – fejtette ki a tárcavezető arról a politikáról, amelyet Athén hitelezői, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank és az Európai Unió folytattak. Arra a kérdésre ugyanakkor, miért biztos abban, hogy a nemek népszavazási győzelme esetén is sikerül megállapodásra jutni a hitelezőkkel egy pénzügyi mentőcsomag feltételeiről, azt mondta, hogy a megállapodás elmaradása túl sokba kerülne minden félnek. „Mivel túl nagy a tét úgy Görögország, mint Európa számára, biztos vagyok benne. [ ] Európa nem engedheti meg magának Görögország összeomlását.”

Varufakisz előzőleg egy Twitter-üzenetében rosszindulatú pletykának minősítette a Financial Times egyik cikkét, amely szerint a görög takarékoskodók számláiról harminc százalékot leemelhetnek az ország bankjainak feltőkésítése érdekében. A brit üzleti napilap egy ilyen művelet lehetőségéről szóló cikke „rosszindulatú pletyka, amelyet a görög bankszövetség vezetője cáfolt” – írta a közösségi portálon a radikális baloldali kormány pénzügyminisztere.

Az ország legújabb kori történetének egyik döntő pillanataként értékelték a szombati görög lapok a vasárnap tartandó népszavazást. „Igen az euróra és Európára. A polgárok az ország jövőjét tartják a kezükben” – áll a görög politikai közép hagyományos lapjának, a To Vimának a címlapján. Az újság arra szólítja fel olvasóit, hogy szavazzanak igennel vasárnap, hogy megállíthassák a társadalom elnyomorodását. A lap nézete szerint a választóknak „a nemzet elszigetelődése és az európai kurzus” között kell választaniuk.

„NEM” – áll a radikális baloldali kormánypárt, a Sziriza lapjának, az I Avjinak a címlapján. Az eredmény igen szoros lehet, írja a lap, ugyanakkor meggyőződését fejezi ki, hogy a nemek győzelme által megerősített Alexisz Ciprasz kormányfő két napon belül megállapodásra jut a hitelezőkkel.

Az Ethnosz bulvárlap azt írja címlapján: „A görögök Európát választják”. Szerintük ez az utóbbi negyven év legfontosabb döntése az ország számára. Egy másik bulvárlap, a RealNews a Mentsétek meg a hazát! drámai szalagcímmel került szombaton a standokra. A lap szerint Görögország a lakosság mély megosztottságától szenved. Az emberek az ország elszigetelődésétől és geopolitikai fenyegetésektől tartanak, ezért sürgős szükség van az euróövezeti partnerekkel való megegyezésre.

A To Proto Thema című, hétvégén megjelenő lap címoldalán ez áll: „IGEN. Életben maradunk és tovább harcolunk.– Igen Görögországra és az euróra”. Az Elefterosz Tiposz című konzervatív lap szintén arra kéri olvasóit, hogy szavazzanak „IGENNEL az euróövezetben maradásra. Elutasítjuk a drachmát és a káoszt”.