Civileket tiltanának ki Oroszországból

Külföldi civil szervezetek nemkívánatossá nyilvánítását és Oroszországból való kitiltását javasolták szenátorok.

A szenátorok a tavaszi ülésszak utolsó napján fogadták el a legfőbb ügyészségnek, a külügyi tárcának és az igazságügyi tárcának címzett dokumentumot. Ebben azt kérték, hogy a vádhatóság és a minisztériumok vizsgálják meg a Szövetségi Tanácsban összeállított úgynevezett hazafias stoplistát, és állapítsák meg, hogy a benne szereplő civil szervezetek kimerítik-e az úgynevezett nemkívánatos szervezetekre vonatkozó, májusban hatályba lépett törvény előírásait.

A felsőház listáján mások mellett szerepel a Soros Alapítvány, az Ukránok Világkongresszusa és a Freedom House washingtoni székhelyű jogvédő szervezet is. A Szövetségi Tanács véleménye szerint „Oroszország az utóbbi negyedszázadban a nemzeti érdekei, értékei és intézményei ellen irányuló leghatalmasabb támadást élte át”. Ennek a támadásnak a célja a belpolitikai helyzet befolyásolása, az orosz nép „hazafias egységének aláásása”, valamint „a Független Államok Közössége térségében orosz részvétellel zajló integrációs folyamatok szétverése” volt – vélik a szenátorok.

A törvényhozók kifogásolták, hogy ebbe a „felforgató tevékenységbe” példa nélkül álló értékben vonták be a nem kormányzati szervezeteket, közöttük olyanokat is, amelyeket külföldi államok a költségvetésükből pénzeltek. „Joggal lehet az Oroszország elleni puha agresszió alkalmazásáról beszélni” – írták. Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke azzal indokolta a tizenkettes tiltólistát, hogy létre kell hozni azokat az eszközrendszereket, amelyekkel megvédik Oroszország politikai szilárdságát és szuverenitását.

Vlagyimir Putyin államfő május végén, jogvédők kifogásai ellenére aláírta a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek betiltását szabályozó törvényt. A jogszabály alapján azokat a nem kormányzati szervezeteket nyilváníthatnák nemkívánatosnak, amelyek „veszélyeztetik Oroszország alkotmányos rendjének alapjait, védelmi képességeit és biztonságát”. Az ilyen szervezetek működését betilthatják, közigazgatási, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatják őket, vagyonukat befagyaszthatják. A döntést a legfőbb ügyész vagy helyettesei hozhatják meg, a külügyi minisztériummal egyeztetve.