A Google közli, hogy amennyiben eleget tenne a francia adatvédelmi hatóság kérésének, arra kényszerülne, hogy végrehajtsa bármely olyan ország kormányának hasonló értelmű kérését, amely nem ért egyet a keresőprogram tartalommegjelenítési módszerével.
„Az internet csak annyira lenne szabad, mint a világ legkevésbé szabad szeglete” – írta a vállalat az európai politikáról szóló blogjában. A San Franciscó-i székhelyű internetes óriásvállalat kérte a CNIL-től a határozat visszavonását.
Az Európai Unió bírósága (ECJ) május közepén határozott arról, hogy az internetes vállalatok bizonyos esetekben kötelezhetőek az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információk eltávolítására.
A bírósági határozat nehéz feladat elé állította a céget, mert – mint mondta a szóvivője – a Google-nak el kell döntenie, meddig terjed az „egyének joga ahhoz, hogy elfelejtsék őket”, és hol ér véget a nyilvánosságnak az információhoz való joga. A bírósági határozat óta csaknem negyedmillió kérés érkezett a vállalathoz, amelynek keresőmotorja bonyolítja az internetes keresések több mint kilencven százalékát Európában.
A bírósági döntés után a Google elérhetővé tett honlapján egy űrlapot, amelyen keresztül a felhasználók benyújthatják ez irányú kéréseiket. Létrehozott egy független szakértőkből és a Google igazgatóiból álló bizottságot is hosszú távú stratégia kidolgozására, hogy megbirkózhassanak azzal a kérdésáradattal, amely a mintegy 500 millió lakosú EU állampolgáraitól beérkezhet.
Amióta Edward Snowden informatikus leleplezte az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) külföldön végzett titkos adatgyűjtési gyakorlatát, az Európai Unió erőteljesebben száll síkra az online adatvédelem szigorítása mellett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!