Hillary Clinton nem bízik Iránban

Az ENSZ BT hétfőn valószínűleg szentesíti a perzsa hatalom és a hatok között létrejött megegyezést.

Az BT soros elnöki tisztét ellátó új-zélandi nagykövet szóvivője, Nicola Garvey közölte, hogy a határozatról július 20-án szavaznak helyi idő szerint 9 órakor (közép-európai idő szerint délután háromkor). Diplomáciai források szerint csütörtökön a BT-ben tartott szakértői szintű tárgyalásokon egyetlen BT-tag sem tett módosító javaslatot az Egyesült Államok által beterjesztett tervezetre, ezért a dokumentum késznek tekinthető. A határozat szentesítené az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között kedden létrejött megegyezést, viszont egyebek mellett fenntartaná a fegyverembargót és a ballisztikus rakétatechnológia terjesztésére vonatkozó tiltást.

Izraelnek és a Perzsa-öböl államainak is újra kell gondolniuk stratégiájukat, a szaúdiak ezt már el is kezdték, Tel-Aviv még nem. A megállapodással Irán újra megjelenhet az európai olajpiacon, veszélyeztetve ezzel Oroszország pozícióit.

Az atomprogramról szóló átfogó megállapodás értelmében a nemzetközi közösség legkorábban 2016 elejétől, fokozatosan oldaná fel a Teherán elleni gazdasági és pénzügyi szankciókat, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazolja, hogy az iszlám köztársaság nem használja katonai célokra nukleáris programját. Ha a NAÜ úgy találná, hogy Teherán nem teljesíti kötelezettségeit, a nagyhatalmak azonnal visszaállítanák a szankciókat. Ezeket a feltételeket tartalmazza az ENSZ BT elé került határozattervezet is, amely szerint az Irán elleni szankciókról szóló hét korábbi ENSZ-határozat tíz év után hatályát vesztené, de azonnal ismét életbe lépne, ha Teherán megsértené az előírásokat. Egy amerikai tisztségviselő hozzátette, hogy a testület öt állandó tagja ebben az esetben újabb határozatot fogadna el, amely további öt évig lehetővé tenné az Irán elleni szankciók esetleges visszaállítását.

Barack Obama amerikai elnök kifejtette, hogy a kényszerintézkedések rövid időn belüli, ismételt életbe léptetésének lehetősége a legfőbb „védekezési mechanizmus” az ellen, ha Irán megszegné ígéreteit. Az ENSZ-határozattervezet értelmében a világszervezet további öt évig fenntartaná a fegyverembargót, nyolc évig a ballisztikus rakétatechnológia és tíz évig a nukleáris technológia terjesztésére vonatkozó tiltást. A javaslat elfogadása esetén megszüntetnék az ENSZ feketelistáján lévő 36 természetes és jogi személlyel szembeni, vagyonbefagyasztásról, illetve utazási korlátozásokról szóló intézkedést is. A listán jelenleg 43 természetes és 78 jogi személy található.

A 2016-os amerikai elnökválasztás esélyesének tartott Hillary Clinton kételyeket fogalmazott meg az Irán atomprogramjáról szóló megállapodással kapcsolatban egy csütörtöki kampányrendezvényen. „Megbízok az irániakban? Egyáltalán nem!” – jelentette ki a demokrata párti elnökjelölt-aspiráns a New Hampshire állambeli Doverben tartott beszédében, elismerve, hogy a megállapodás bírálói „tisztes érveket” hoztak fel. Ugyanakkor Clinton nem vetette el az egyezséget, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy elnökké választása esetén rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetné alá az iráni atomprogramot. Elemzők szerint Clinton – aki Barack Obama első elnöki ciklusa alatt a külügyminiszteri posztot töltötte be – egyfelől ügyel arra, hogy ne menjen szembe a Fehér Házzal külpolitikai kérdésekben, egyúttal azonban Obamánál egy árnyalattal keményebb vonalat próbál képviselni.