A vitához természetesen papok is hozzászólnak. Egy bizonyos John Zuhlsdorf, aki Fr Z. néven blogol, rendkívül megengedő a Martint ostorozó véleményekkel kapcsolatban. Azt írja, hogy egyrészt Martinnak – ha már állást foglalt – állnia is kell a sarat, a gyűlölettől terhes hozzászólásokban ő különben is csak vehemens egyet nem értést lát. Ítélje meg ebből mindenki maga, kik volnának valójában James Martin követői a virtuális térben, New York-i vasárnapi miséje ettől függetlenül nagyon népszerű.
Amiről azonban kevesebb szó van, és vitathatatlanul kevesebb felületet kap, az a kérdéskör másik fele, már ami szigorúan az amerikai kontinenst illeti. Az USCCB elnökének állásfoglalása ugyanis arra kéri a katolikusokat, hogy „hittel folytassák a házasság változatlan igazságában járt útjukat, amely egy férfi és egy nő közötti közösségről szól”.
Joseph Kurtz püspök, a testület elnöke tökéletesen erkölcstelennek titulálta a döntést. A közlemény egyebek mellett rámutat arra a negyven évvel ezelőtti legfelsőbb bírósági ítéletre, amely az abortusz legalizálását hozta el az Egyesült Államokban. Kurtz vélekedése szerint ahogy az az ítélet sem volt képes eldönteni a vitát, a mostani sem lesz hivatott ugyanerre. „Semelyik döntés sem gyökerezik az igazságban, végül mindkettő el fog bukni” – olvashatjuk a hivatalos álláspontban.
A kérdéskörről szóló diskurzusban talán értékelhető fogódzót ad a National Catholic Reporter amerikai folyóirat véleménycikke, amely a homoszexuálisokkal és egyéb nemi kisebbséget képviselő emberekkel kapcsolatos könyörület és doktrinális hűség között véli felfedezni a működtethető hozzáállást.
