A cikk szerzői kifejtik: a tragédia előtt az Egyesült Államok egyik nemzetközi diplomatája, Robert Frasure azt jelentette Washingtonnak, hogy Milosevic csak akkor fogadja el az újabb béketervhez készített térképet, ha a biztonságosnak nyilvánított területeket átengedik a szerbeknek. A főnöke, Anthony Lake – aki az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója volt ekkor – támogatta ezt az ötletet, sőt a nemzetközi biztonsági tanácsadókból álló testület egyenesen sürgette, hogy az ENSZ-csapatokat vonják vissza ezekről a területekről.
Emellett a britek is látták, hogy egyre rosszabb a srebrenicai bosnyákok helyzete. Sir Malcolm Rifkind, az Egyesült Királyság védelmi minisztere felhívta a figyelmet, hogy a franciákkal együtt növelték a csapatlétszámukat Boszniában, azonban ezt mások nem tették meg. Hangsúlyozta: a biztonságos területeket így 1995-ben már nem tudják megvédeni.
A most nyilvánosságra hozott amerikai jelentések szerint így a nyugati titkosszolgálatok már a tragédia előtt tudtak a készülő vérengzés minden részletéről, és – mint fogalmaznak – a CIA-ügynökök szinte élő műholdas közvetítésben követhették az eseményeket Bécsből.
A cikk szerzői kiemelik: mindennek ellenére egyetlen politikus, diplomata vagy magas rangú katonai tisztviselő sem mondott le, sőt még bocsánatot sem kértek. Éppen ellenkezőleg: a többségüket kitüntették vagy jól fizető állásokba helyezték.
