Így lehet egyre durvább a terrorizmus Európában

Radikalizálhatnak és pénzt is gyűjthetnek a terroristák számára az Iszlám Államtól hazatérő európai fiatalok.

A dokumentum kitér rá, hogy a nyugati fiatalok csatlakozása az Iszlám Államhoz a terroristák új generációját teremtheti meg, és noha a visszatérőknek csak kisebb része követhet el tényleges terrortámadást Európában, mégis kiemelkedő veszélyt jelentenek a kontinens biztonságára. Fontos megemlíteni, hogy noha az Iszlám Állam feldúlta a fél Közel-Keletet, és az al-Kaida is számos támadást követett el az utóbbi időben, komoly problémát jelentenek azok az európai személyek vagy csoportok is, akik Európából működnek együtt velük a globális dzsihád nevében. Korábban beszámoltunk róla: mind Franciaországban, mind az Egyesült Királyságban aggodalmat okoz, hogy korábban békés mecsetek és imahelyek kerülnek radikális prédikátorok irányítása alá.

Sokféleképpen lehetne megakadályozni az Iszlám Állam pénzhez jutását, ebből azonban mindeddig szinte semmi sem sikerült: az Iszlám Állam jelenleg rengeteg pénzhez jut az általa értékesített olajból, de műkincsrablás és magánadományok is szerepelnek a szervezet pénzforrásai közt.

A líbiai és az ukrán válság hatására ráadásul rengeteg kézifegyver kerülhet illetéktelen kezekbe. A kilencvenes években, a délszláv háború hatására uniószerte bőségesen hozzá lehetett jutni ilyenekhez, a polgárháborúk ugyanis kedveznek ebből a szempontból a szervezett bűnözésnek. Az Europol szerint mind a Líbiában, mind az Ukrajnában harcoló felek sok fegyverhez – gépkarabélyokhoz és robbanószerekhez – jutottak hozzá, és fennáll a veszélye, hogy ezeknek egy részét sikerül az Európai Unió területére csempészni, amihez aztán terroristák is hozzájuthatnak a feketepiacon.

Az Europol felhívja a figyelmet arra is, hogy kontinensszerte növekedhet azon magányos elkövetők száma is, akik azelőtt nem kötődtek terrorszervezethez és ismeretlenek voltak a hatóságok előtt. Ezeket a „magányos farkasokat” egyébként nagyon sokszor egy korábban Szíriában vagy Irakban harcoló Iszlám Állam-harcos radikalizálhatja, ami komoly biztonsági kihívást jelent az európai országok biztonsági szolgálatainak. Szintén jelentős szerepe van a radikalizálásban az Iszlám Állam által kiadott sajtótermékeknek, legyenek azok nyomtatott, angol vagy franca nyelvű magazinok, vagy éppen internetes tartalmak.

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet nemrég vegyi anyagokat is tartalmazó készülékeket vetett be kurd erők és civilek ellen Irakban és Szíriában – derítette ki közös vizsgálata során két független szervezet. Az eredmények megerősítik a korábbi értesüléseket, melyek szerint az Iszlám Állam olyan bombákat és rögtönzött robbanószereket használ, melyek klórt és egyéb vegyi anyagokat tartalmaznak, valamint arra törekedhetnek, hogy fokozzák a vegyszerek használatát új fegyvereik fejlesztése során – írja a CNN.

A jelentés hangsúlyozza: a nyugati országok állampolgárai továbbra is veszélyben lehetnek a konfliktussal terhelt területeken. Tavaly négy, nem éppen stabil országban öltek meg nyugati civileket: Algériában, Afganisztánban, Jemenben és Szíriában, de emlékezhetünk a talán ezeknél békésebbnek tartott Tunéziában nemrég történtekre is, amikor egy magányos terrorista a szúszai üdülőövezetben kezdett lövöldözésbe, szándékosan megkímélve a helyieket, és kiválasztva a nyugati turistákat.

Európán belül is kiéleződni látszik ugyanakkor a síita–szunnita muszlimok ellentéte. Az Europol szerint 2014-ben többek közt Belgiumban és Franciaországban is volt példa arra, hogy szélsőséges szunniták megtámadtak síita mecseteket. Ezzel párhuzamosan a hollandiai síiták is megnövekedett számú, őket érintő incidensről számoltak be. Mindez párhuzamosan történik az etnikai, vallási és ideológiai szembenállás közel-keleti erősödésével, emlékezzünk csak például a jazidik hányattatott sorsára, vagy a kurdok és a szélsőséges szunnita Iszlám Állam szembenállására.

Az Iszlám Állam brutalitása ráadásul oda is vezethet, hogy Európában megerősödik a szélsőjobb mind törvényes (a Pegidához hasonlóan, demonstrációk képében), mind törvénytelen, erőszakos ága. Ennek kapcsán meg kell említeni a terrorizmusnak azt a már ezerszer hangoztatott eredményét, hogy annak hatása, a többségi társadalom haragja, végül is a békés, törvénytisztelő európai muszlimokat sújthatja leginkább.

Az Europol jelentése azt is kiemeli, hogy az európai zsidóság mind a szélsőjobboldali, mind a vallási fundamentalista terrorcsoportok célpontjává válhat. Korábban az MNO is beszámolt róla, hogy az egyre növekvő számú antiszemita támadás miatt tömegesen kezdtek Izraelbe emigrálni a franciaországi zsidók. Noha három évvel ezelőtt még „csak” 1923-an távoztak a közel-keleti országba, ez a szám tavaly már elérhette a 6600-at (más források 4-5 ezres adatról írnak). Tavaly fél év alatt majdnem ezer zsidóellenes támadás történt, a megszaporodó incidensek miatt a francia kormány pedig nemzeti ügynek nyilvánította az antiszemitizmus elleni küzdelmet.

Franciaországban tartanak a legjobban a terrorizmustól a nyugati országok közül – ez már a Pew Research Center kutatásából derül ki. A felmérés során a francia megkérdezettek 67 százaléka, vagyis több mint kétharmada mondta azt, hogy „nagyon aggasztja” országában a muszlim szélsőségesség. A franciák első helye aligha véletlen, év elején 17 halálos áldozatot követelt a párizsi merényletsorozat, amit a Kouachi testvérek és Amedy Coulibaly összehangoltan hajtottak végre a Charlie Hebdo szatirikus és az iszlámot korábban többször is kigúnyoló lap szerkesztősége és másnap egy kóser szupermarket ellen. Június végén aztán egy terrorista megpróbált felrobbantani egy Lyonhoz közeli vegyi üzemet, miután lefejezte a saját főnökét. A támadást később egyértelműen az Iszlám Államhoz kötötték.

Nyugaton a franciákon kívül leginkább a spanyolokat aggasztja a muszlim radikalizmus (61 százalék), őket az amerikaiak és az olaszok (53-53 százalék), a britek (52 százalék), az ausztrálok (48 százalék), majd a németek (46 százalék) követik. Figyelemre méltó, és egyben szomorú adat, hogy a legutóbbi, 2011-es felméréskor a nagy nyugati országokban a mostani értékeknél átlagosan nagyjából harmadával válaszolták kevesebben azt, hogy nagyon aggasztónak tartják az iszlám fundamentalizmust.