Megszavazta a német parlament a görög tárgyalásokat

A rendkívüli ülésen 598 képviselő szavazott: 439 támogatta, 119 elutasította, 40-en tartózkodtak.

A Bundestag rendkívüli ülésén 598 képviselő szavazott, közülük 439 támogatta, 119 elutasította a kormány indítványát, és 40-en tartózkodtak.

Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból. Amennyiben a tárgyalások a hitelről sikerre vezetnek, a Bundestagnak arról is szavaznia kell, hogy Németország részt vehet-e az új programban.

A szavazás előtti vitában Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt a görög válság euróövezeti keretek közötti kezelésének utolsó lehetőségeként jellemezte a tervezett mentőprogramot, és az év elején hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza vezette görög kormányt hibáztatta, amiért Görögország ismét külső segítségre szorul az összeomlás elkerüléséhez.

Merkel kiemelte, hogy a mentőcsomag feltételeiről szóló hétfői megállapodás egyetlen reális alternatívája az volt, hogy Görögországban eluralkodik „a káosz és az erőszak”. A kancellár jelezte, hogy a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladását sem Görögország, sem a többi 18 tagállam nem támogatta a csúcstalálkozón, ezért ez nem járható út.

A CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről kiemelték, hogy a támogatási program mellett a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekre is szükség van, és arra, hogy végre a vagyonos rétegek is viseljék a válságkezelés terheit. Európa nem hagyhatja, hogy Görögország az „éhező gyerekek, a kéregető nyugdíjasok és a szegénykonyhák” országa legyen, és azt sem, hogy „az antiszociális görög szupergazdagok” kivonják magukat a felelősség alól – mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az SPD elnöke.

Gabriel hangoztatta, hogy be kell fejezni a vitát Görögország euróövezeti tagságának esetleges szüneteltetéséről, és mindenkinek támogatnia kell az athéni vezetést. „Partnerek vagyunk, nem ellenfelek” – mondta.

Észtország az egyik legveszélyeztetettebb a görög adósság miatt, hiszen GDP-je mintegy négy százaléka forog kockán.

Lettországban ez az első mentőcsomag, amelyről dönteni fognak.

Spanyolországban sem írja elő törvény, hogy ilyen esetben voksolni kellene, de Mariano Rajoy miniszterelnök arra kérte az országgyűlést, hogy döntsön a kérdésben.

Az ellenzéki pártok – a Baloldal és a Zöldek – szónokai bírálták Merkelt és Schäublét az euróövezeti csúcson alkalmazott tárgyalási taktika miatt. Úgy vélték, az ideiglenes Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) lehetőségének felvetésével megosztották Európát és kárt okoztak Németországnak.

A CDU/CSU frakciójából a csütörtökön tartott próbaszavazáson 48-an szavaztak nemmel és hárman tartózkodtak. Legutóbb februárban volt szavazás a görög válság ügyében – akkor a második mentőprogram meghosszabbításához járult hozzá a törvényhozás –, és a kormány javaslata ellen sokkal kevesebben, 29-en voksoltak az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok közül.

Az SPD-nél valószínűleg csaknem egyöntetű volt a pénzügyminiszteri előterjesztés támogatása. A Baloldal előre jelezte, hogy a teljes frakció nemmel szavaz, a Zöldek pedig azt jelezték, hogy Merkel és Schäuble brüsszeli fellépése miatt a tiltakozás jeleként a képviselőcsoport többsége tartózkodik.

A képviselők többsége felhatalmazta Hans Jörg Schelling pénzügyminisztert, hogy részt vegyen a Görögországnak szánt harmadik görög mentőprogramról szóló megbeszéléseken.

A szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíció támogatta, az ellenzék ugyanakkor elutasította a javaslatot.