Korábban Olaszország és Görögország volt a bevándorlók első számú célpontja, de júniusban és júliusban a helyzet sokat változott, a migránsok egyre inkább megpróbálnak a Balkán országain keresztül átjutni, így ezután segíteni fogjuk ezeket az országokat
– mondta Merkel Aleksandar Vucic szerb kormányfővel folytatott megbeszélése után. Merkel és Vucic szerint ugyanakkor a falak építése „nem jelent megoldást”. Angela Merkel Belgrádban méltatta a szerbiai gazdasági reformokat, valamint Belgrád kompromisszumkészségét a Pristinával folytatott tárgyalások során. Kiemelte: korábban nem mindig tudtak órákon át tárgyalni egymással a szerb és a koszovói politikusok, az előrelépést pedig mindenképpen el kell ismerni.
Aleksandar Vucic szerb kormányfő a szerda esti sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy nem kért semmit a német politikustól, sem pénzt Szerbiának, sem az uniós tárgyalási fejezetek megnyitásának sürgetését, mert szerinte Belgrád eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy elnyerje Berlin támogatását.
Angela Merkel német kancellár szerdán kezdett kétnapos látogatást a Nyugat-Balkánon, ahol Albánia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina vezetőivel elsődlegesen az említett országok európai integrációjáról tárgyal.
Tirana, Belgrád és Szarajevó is csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, annak bővítése azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő körülbelül öt évben nem várható, és a görög válság további óvatosságra intheti a tagállamokat, ami rossz hír lehet a gazdasági gondokkal is küzdő nyugat-balkáni országoknak.
A német kancellár az albán fővárosban szerdán kijelentette, hogy egyik ország esetében sem fogják „mesterségesen késleltetni” a csatlakozási tárgyalásokat, illetve a tárgyalási fejezetek megnyitását. Kijelentését Belgrádban is megismételte, hozzátette viszont, hogy nem tud pontos időpontot mondani arra vonatkozóan, hogy mikor nyitják meg a fejezeteket.
A nyugat-balkáni országok közül Szlovénia és Horvátország már tagja az Európai Uniónak, Szerbia és Albánia pedig tagjelöltnek számít, az utóbbiak közül azonban egyikkel sem nyitották még meg a csatlakozási tárgyalások fejezeteit. Macedónia tagjelöltségét egy névvita miatt Görögország akadályozza, Bosznia-Hercegovina és az EU között pedig – hét év után – június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Koszovó integrációja több okból is akadozik, a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el 2008-ban függetlenné vált egykori tartományát, és ebben öt európai uniós tagállam – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Ciprus, Görögország – is támogatja.
