Moszkva lehet a vesztese a bécsi megállapodásnak

Újraindulhatnak az iráni olajszállítások Európába. Izraelnek és a Perzsa-öböl államainak át kell értékelniük stratégiájukat.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és Irán által mai nap szignózott megállapodás újrarajzolhatja a Közel-Kelet erőviszonyait. Egy erős, szankcióktól mentes Irán komoly biztonsági fenyegetést jelent a térség államai számára – mondta az MNO-nak Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet szakértője portálunknak arról beszélt, hogy főképp Izraelnek és a Perzsa-öböl államainak kell újragondolniuk stratégiájukat. Ennek az átértékelésnek az egyik eleme már meg is jelent az olajhatalomnál, hiszen az új vezetés szemében Irán egyre inkább kiemelkedik a hagyományos fenyegetések közül. Ráadásul arról is írt több portál, hogy Szaúd-Arábia esetleg saját atomfegyver fejlesztésébe kezdene. Ám Szalai szerint az olajnagyhatalomnak nincs meg az ehhez szükséges képessége.

Érdemes más relációban is vizsgálni a kérdést. Mint a Közel-Kelet szakértő rávilágított: az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának figyelme lanyhul a közel-keleti régióban – köszönhető ez annak, hogy Obama korábban bejelentette: az USA elsődlegesen a csendes-óceáni régióra koncentrál. Az amerikai külpolitika átalakulása és a „szabad kezet” kapó Irán eredményeként tehát Izrael és Szaúd-Arábia magasabb szintre emelheti kapcsolatát – tette hozzá a szakértő. A feltételes módot a Bloomberg szerint inkább kijelentő formában érdemes használni, hiszen a két ország (Irán és Szaúd-Arábia) öt bilaterális találkozót tartott az elmúlt másfél évben, olyan, a régiótól távol eső helyszíneken, mint Olaszország, India vagy Csehország. A lap idézi a tárgyalások egyik résztvevőjének, Shimon Shapira tábornok mondatait, miszerint mind az izraeli mind a szaúdi félnek hasonló problémái, kihívásai vannak és ezek közül néhányra hasonlók a válaszaik is. A legfőbb probléma egyértelmű: Irán régióbeli tevékenysége. Mindkét hatalom részéről felmerültek politikai és gazdasági eszközök a perzsa nagyhatalom elnyomására, de a tábornok szerint konkrét lépésről nem esett szó.

A Közel-Kelet politikai átalakulása mellett az is kérdés, mi lesz az olajárral? Irán az Európai Unió 2012-es tilalma óta nem adhatott el nyersolajat egyetlen uniós tagállamnak sem, és az Amerikai Egyesült Államok is büntető intézkedést alkalmazott az országgal szemben. A helyzetet az oroszok kifejezetten élvezték. Moszkva az Ázsiába és Európába irányuló exportját 2011 és 2014 között duplájára emelte, ami a napi olajkitermelést 420 ezer hordóval emelte meg. Úgy tűnik, eddig tartott a fokozott orosz felvásárlás, és az emögé állított stratégia. A szankciók miatt a perzsa ország 20-30 millió hordó olajat halmozott fel, amit a megállapodás után piacra is fog dobni. Ez pedig igencsak rosszul jön majd Oroszországnak, sőt a Putyin vezette hatalom lehet a legnagyobb vesztese az iráni olajexport újbóli fellendülésének – írja elemzésében a Bloomberg.

Ed Morset, az amerikai Citigroup vállalat kutatója is így látja: szerinte Irán versenytársa lesz az európai piacon Oroszországnak. Bár ebben a versenyben jelentős hátráltató tényező Moszkva számára, hogy ukrajnai szerepvállalása miatt együttműködése a nagy európai olajvállalatokkal nem éppen gördülékeny. És ha ez nem elég, az iráni „árut” igencsak várják a piacon. A görög Hellenic Petroleum szóvivője, Vaszilisz Tszaitasz arról beszélt, hogy a feldolgozóvállalatoknak jót fog tenni, hogy újra megjelenik az a fajta jó minőségű nyersanyag, amit az irániak biztosítani tudnak.