Négy éve történt a norvégiai tömegmészárlás

2011. július 22-én követte el Anders Breivik Norvégia történetének eddigi legtöbb áldozatot követelő terrorista akcióját.

Norvégiában erős ellenérzéseket váltott ki annak a lehetősége, hogy a gyilkost elmebetegnek nyilvánítják – ebben az esetben ugyanis pszichiátriai intézetbe került volna. Ugyanakkor az ország egészségügyminiszter-helyettese azt nyilatkozta: így sem szállítanák el őt jelenlegi, „szuperbiztonságosnak” tartott, Oslo melletti börtönéből, csak épp a börtönt egyfajta pszichiátriai „szárnnyal” bővítenék ki.

Breivik beismerte tettét, azonban – elmondása szerint – nem tartja magát bűnösnek, és 2012 februárjában azonnali szabadon engedését követelte a bíróság előtt.

„A kormány székháza elleni támadás megelőző csapás volt a norvég kultúrát és a norvég etnikumot pusztító személyekkel szemben” – közölte a férfi.

„Nem fogadom el bebörtönzésemet. Követelem, hogy azonnal engedjenek szabadon” – mondta Breivik, szórványos nevetést okozva a tömött tárgyalóteremben. „Mi, a norvég mozgalom tagjai nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, ahogy kisebbséggé válunk a saját országunkban” – jelentette ki az iszlámellenes jobboldali szélsőséges, aki magát a norvég ellenállás képviselőjének nevezte.

Breivik – édesapja elmondása szerint – csak még szélsőségesebbé és még veszélyesebbé vált a börtönben töltött idő alatt.

Felvették az Oslói Egyetem politikatudományi szakára a hetvenhét ember lemészárlása miatt börtönbüntetését töltő Anders Behring Breiviket. A 36 éves norvég tömeggyilkos augusztusban kezdi meg a tanulmányait, de nem vehet részt az órákon és nem léphet kapcsolatba a professzorokkal vagy más diákokkal.

Az egyetemi jelentkezés híre éles vitát váltott ki Norvégiában, sokan azon az állásponton voltak, hogy Breivik jelentkezését azonnal el kell utasítani.

– Nem kellemes egy tömeggyilkos apjának lenni. Egy szülő számára a legrosszabb rémlátomásnál is rosszabb rájönni, hogy a fia gyilkos – mondta Jens Breivik, a 78 éves egykori diplomata. A férfi „csekély reményt” táplál az iránt, hogy a fia valamikor is megbánást tanúsít.

Az apa egy zavaros elutasító levelet kapott a fiától arra a kérdésre válaszul, hogy meglátogathatja-e a börtönben. A gyilkosságok óta ez lett volna az első találkozójuk.

A látogatási kérésre adott válaszában Anders Breivik azt az előfeltételt kötötte ki, hogy az apja nyilvánítsa magát fasisztának. A levélben elítélte a nagyszüleit, mert nem álltak Hitler oldalára a II. világháborúban, amikor a német birodalom megszállta Norvégiát.

Jens Breivik 2014-ben jelentette meg az Én hibám? című életrajzi könyvet, melyben azon gyötrődik, hogy jobb szülőként megelőzhette volna-e a tömeggyilkosságot. A férfi csak alkalmanként találkozott fiával, amióta elvált annak anyjától a gyerek négyéves korában. A rokonság azonban azt mondja, hogy a fiú viselkedésén nem vettek észre figyelmeztető jeleket, amik a későbbi szörnyű bűntettre utaltak volna.

Augusztusban végül beszámíthatónak nyilvánították és a lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 évi szabadságvesztésre ítélték a tömeggyilkost. Az egyhangúlag elfogadott döntés értelmében Breiviknek „preventív fogságban” kell töltenie büntetését, vagyis olyan fegyházba kell bevonulnia, ahol a társadalomra veszélyes elítéltek raboskodnak.

A férfi korábban azt hangoztatta, hogy számára a halálnál is rosszabb lenne, ha beszámíthatatlannak minősítenék. Előzőleg ügyvédjei azt mondták, hogy a börtönbüntetést elfogadják, de fellebbezni fognak, amennyiben a bíróság úgy rendelkezik, hogy elmegyógyintézetbe kell zárni.

A norvég törvények szerint az effajta ítéletek esetében a bűnözők tovább tarthatók börtönben, amennyiben a hatóságok úgy találják, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra. Az elítélt az Oslo peremén található Ila börtönben fog raboskodni.

Egy hét éve Norvégiában élő magyar férfi az MNO-nak elmondta: a per hatalmas visszhangot kapott az országban, az újságok a mai napig is cikkeznek az esetről. Mint sok norvég, ő is úgy véli, hogy Breiviket 21 év múlva még mindig veszélyesnek fogják tartani, és soha nem kerülhet szabadlábra.

„Az akkori miniszterelnök nagyon jól kezelte a helyzetet” – emlékezett vissza a tragédia napjára. Nem tört ki pánik, és a médiában sem jelentek meg túlzó, az emberek ijesztgetésére szolgáló hírek.

Mint mondta, ennek ellenére úgy véli, hogy a rendőrség nem volt kellőképpen felkészülve egy ilyen helyzetre: jelentős késéssel értek a helyszínre, a tömeggyilkos pedig – bár közben feladta magát – egészen a hatóságok megérkezéséig folytatta a mészárlást.

„Ha a rendőrség előbb kiért volna, sokkal kevesebben haltak volna meg” – vélekedett.

Krisztina, aki 22 éve lakik Norvégiában, portálunknak úgy fogalmazott: mindenkit sokkolt a hír, és senki sem gondolta volna, hogy egy norvég volt az elkövető.

„Breivik beleírta magát a norvég történelembe. Mindenhol ő szerepelt az újságokban. Először elmebetegnek akarták nyilvánítani, de hat évig készült a támadásra, ez tudatos volt” – tette hozzá.

Mint mondta, véleménye szerint a férfi nem érdemli meg, hogy 21 évig az adófizetők pénzéből vigyázzanak rá.

„Breivik egy nagyon visszataszító ember, aki nem bánt meg semmit – ő Norvégia szégyene. Sokak szerint falhoz kellett volna állítani és lelőni. Ugyanakkor, mivel bevándorló vagyok, valahol megkönnyebbültem, hogy nem valaki közülünk követte el a támadást.”

Július 21-én és 22-én egész napos megemlékezéseket tartanak az áldozatok tiszteletére. „Ezen a napon nemcsak a családtagok emlékeznek, hanem a barátok és olyan kívülállók is, akik szimpatizálnak az ártatlan áldozatokkal” – tette hozzá.

Bírálta a Breivik tárgyaiból a norvég kormány által összeállított kiállítást a támadás túlélőit képviselő ügyvéd. A kormány július 22-én, a támadás évfordulóján akarja megnyitni a nagyközönség előtt a Norvégiát megdöbbentő események emlékeit bemutató tárlatot.

A Breivik által felrobbantott gépkocsi roncsai, az egyenruha és a hamis igazolvány, amellyel rendőrnek adta ki magát az oslói kormányzati negyedben vannak kiállítva.

„Breivik-múzeum a kormányzati negyedben? Köszönjük, nem. Küldjék inkább ezeket a tárgyakat a trondheimi bűnügyi múzeumba” – írta Twitter-üzenetében John Christian Elden ügyvéd, aki a perben 115 embert képvisel.