Négy éve történt a norvégiai tömegmészárlás

2011. július 22-én követte el Anders Breivik Norvégia történetének eddigi legtöbb áldozatot követelő terrorista akcióját.

A szélsőjobboldali Anders Behring Breivik 2011. július 22-én hatvankilenc, zömmel tizenéves fiatalt gyilkolt meg Utoya szigetén, a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában, miután előzőleg Oslóban egy másik pokolgépes merényletet is elkövetett, amely nyolc ember életét oltotta ki. A tragikus események legfiatalabb áldozata mindössze 15 éves volt. A támadássorozat minden idők legtöbb áldozatot követelő terrorista akciója volt Norvégiában.

Breivik a mészárlás után feladta magát, tettét pedig később azzal indokolta, hogy a gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni.

A túlélők beszámolói alapján a lövöldözés alatt sokan elbarikádozták magukat, sziklahasadékokban bújtak el, vagy halottnak tettették magukat.

„Biztos vagyok abban, hogy hallottam, amint ujjongásban tört ki minden egyes találat után” – mondta a 24 esztendős Tonje Brenna, az AUF szociáldemokrata ifjúsági szervezet főtitkára.

Breivik a jelentések szerint már gyermekkorában is magatartási zavarokkal küzdött, és négyéves korában egy pszichiáter azt javasolta: vegyék el családjától, és adják intézetbe. Végül otthoni megfigyelés alatt tartották, és anyja véleménye szerint nem sokkal később megszűntek a korábban tapasztalt problémák. Breivik elvált szülők gyerekeként nőtt fel anyjával és katonatiszt nevelőapjával, a merényletre 2006 óta készült.

A szakértők ellentétes véleményeket képviseltek az ügy kivizsgálása során. Egyik csoportjuk egyértelműen paranoid skizofrénnek nyilvánította a férfit, míg egy másik szakértői csoport nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítette a vádlottat, és inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonította bűncselekményét.

Eirik Johannesen pszichológus tanúvallomásában például azon meggyőződésének adott hangot, hogy Breivik egyáltalán nem elmebeteg, borzalmas tettét csakis szélsőséges politikai nézeteivel lehet magyarázni. Ideológiai nézeteit ismerve ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerekkel „meggyógyítani” – tette hozzá.

Egy másik orvosszakértő, Ulrik Frederik Malt, az Oslói Egyetem professzora ezzel szemben úgy látta: ugyan valóban nincs arra utaló bizonyíték, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedne, szerinte az ő esetében Asperger- és Tourette-szindrómáról van szó. Ez utóbbi egy olyan idegrendszeri betegség, amelyre ismétlődő akaratlan mozgások, gyakran helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos, akaratlan kimondása jellemző. Ő is inkább Breivik személyiségének torzulásaira – a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre – hívta fel a figyelmet.

Norvégiában erős ellenérzéseket váltott ki annak a lehetősége, hogy a gyilkost elmebetegnek nyilvánítják – ebben az esetben ugyanis pszichiátriai intézetbe került volna. Ugyanakkor az ország egészségügyminiszter-helyettese azt nyilatkozta: így sem szállítanák el őt jelenlegi, „szuperbiztonságosnak” tartott, Oslo melletti börtönéből, csak épp a börtönt egyfajta pszichiátriai „szárnnyal” bővítenék ki.

Breivik beismerte tettét, azonban – elmondása szerint – nem tartja magát bűnösnek, és 2012 februárjában azonnali szabadon engedését követelte a bíróság előtt.

„A kormány székháza elleni támadás megelőző csapás volt a norvég kultúrát és a norvég etnikumot pusztító személyekkel szemben” – közölte a férfi.

„Nem fogadom el bebörtönzésemet. Követelem, hogy azonnal engedjenek szabadon” – mondta Breivik, szórványos nevetést okozva a tömött tárgyalóteremben. „Mi, a norvég mozgalom tagjai nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, ahogy kisebbséggé válunk a saját országunkban” – jelentette ki az iszlámellenes jobboldali szélsőséges, aki magát a norvég ellenállás képviselőjének nevezte.

Breivik – édesapja elmondása szerint – csak még szélsőségesebbé és még veszélyesebbé vált a börtönben töltött idő alatt.

Felvették az Oslói Egyetem politikatudományi szakára a hetvenhét ember lemészárlása miatt börtönbüntetését töltő Anders Behring Breiviket. A 36 éves norvég tömeggyilkos augusztusban kezdi meg a tanulmányait, de nem vehet részt az órákon és nem léphet kapcsolatba a professzorokkal vagy más diákokkal.

Az egyetemi jelentkezés híre éles vitát váltott ki Norvégiában, sokan azon az állásponton voltak, hogy Breivik jelentkezését azonnal el kell utasítani.

– Nem kellemes egy tömeggyilkos apjának lenni. Egy szülő számára a legrosszabb rémlátomásnál is rosszabb rájönni, hogy a fia gyilkos – mondta Jens Breivik, a 78 éves egykori diplomata. A férfi „csekély reményt” táplál az iránt, hogy a fia valamikor is megbánást tanúsít.

Az apa egy zavaros elutasító levelet kapott a fiától arra a kérdésre válaszul, hogy meglátogathatja-e a börtönben. A gyilkosságok óta ez lett volna az első találkozójuk.

A látogatási kérésre adott válaszában Anders Breivik azt az előfeltételt kötötte ki, hogy az apja nyilvánítsa magát fasisztának. A levélben elítélte a nagyszüleit, mert nem álltak Hitler oldalára a II. világháborúban, amikor a német birodalom megszállta Norvégiát.

Jens Breivik 2014-ben jelentette meg az Én hibám? című életrajzi könyvet, melyben azon gyötrődik, hogy jobb szülőként megelőzhette volna-e a tömeggyilkosságot. A férfi csak alkalmanként találkozott fiával, amióta elvált annak anyjától a gyerek négyéves korában. A rokonság azonban azt mondja, hogy a fiú viselkedésén nem vettek észre figyelmeztető jeleket, amik a későbbi szörnyű bűntettre utaltak volna.

Augusztusban végül beszámíthatónak nyilvánították és a lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 évi szabadságvesztésre ítélték a tömeggyilkost. Az egyhangúlag elfogadott döntés értelmében Breiviknek „preventív fogságban” kell töltenie büntetését, vagyis olyan fegyházba kell bevonulnia, ahol a társadalomra veszélyes elítéltek raboskodnak.

A férfi korábban azt hangoztatta, hogy számára a halálnál is rosszabb lenne, ha beszámíthatatlannak minősítenék. Előzőleg ügyvédjei azt mondták, hogy a börtönbüntetést elfogadják, de fellebbezni fognak, amennyiben a bíróság úgy rendelkezik, hogy elmegyógyintézetbe kell zárni.

A norvég törvények szerint az effajta ítéletek esetében a bűnözők tovább tarthatók börtönben, amennyiben a hatóságok úgy találják, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra. Az elítélt az Oslo peremén található Ila börtönben fog raboskodni.

Egy hét éve Norvégiában élő magyar férfi az MNO-nak elmondta: a per hatalmas visszhangot kapott az országban, az újságok a mai napig is cikkeznek az esetről. Mint sok norvég, ő is úgy véli, hogy Breiviket 21 év múlva még mindig veszélyesnek fogják tartani, és soha nem kerülhet szabadlábra.

„Az akkori miniszterelnök nagyon jól kezelte a helyzetet” – emlékezett vissza a tragédia napjára. Nem tört ki pánik, és a médiában sem jelentek meg túlzó, az emberek ijesztgetésére szolgáló hírek.

Mint mondta, ennek ellenére úgy véli, hogy a rendőrség nem volt kellőképpen felkészülve egy ilyen helyzetre: jelentős késéssel értek a helyszínre, a tömeggyilkos pedig – bár közben feladta magát – egészen a hatóságok megérkezéséig folytatta a mészárlást.

„Ha a rendőrség előbb kiért volna, sokkal kevesebben haltak volna meg” – vélekedett.

Krisztina, aki 22 éve lakik Norvégiában, portálunknak úgy fogalmazott: mindenkit sokkolt a hír, és senki sem gondolta volna, hogy egy norvég volt az elkövető.

„Breivik beleírta magát a norvég történelembe. Mindenhol ő szerepelt az újságokban. Először elmebetegnek akarták nyilvánítani, de hat évig készült a támadásra, ez tudatos volt” – tette hozzá.

Mint mondta, véleménye szerint a férfi nem érdemli meg, hogy 21 évig az adófizetők pénzéből vigyázzanak rá.

„Breivik egy nagyon visszataszító ember, aki nem bánt meg semmit – ő Norvégia szégyene. Sokak szerint falhoz kellett volna állítani és lelőni. Ugyanakkor, mivel bevándorló vagyok, valahol megkönnyebbültem, hogy nem valaki közülünk követte el a támadást.”

Július 21-én és 22-én egész napos megemlékezéseket tartanak az áldozatok tiszteletére. „Ezen a napon nemcsak a családtagok emlékeznek, hanem a barátok és olyan kívülállók is, akik szimpatizálnak az ártatlan áldozatokkal” – tette hozzá.

Bírálta a Breivik tárgyaiból a norvég kormány által összeállított kiállítást a támadás túlélőit képviselő ügyvéd. A kormány július 22-én, a támadás évfordulóján akarja megnyitni a nagyközönség előtt a Norvégiát megdöbbentő események emlékeit bemutató tárlatot.

A Breivik által felrobbantott gépkocsi roncsai, az egyenruha és a hamis igazolvány, amellyel rendőrnek adta ki magát az oslói kormányzati negyedben vannak kiállítva.

„Breivik-múzeum a kormányzati negyedben? Köszönjük, nem. Küldjék inkább ezeket a tárgyakat a trondheimi bűnügyi múzeumba” – írta Twitter-üzenetében John Christian Elden ügyvéd, aki a perben 115 embert képvisel.