Oroszország megvétózná a népirtásról való szavazást

Az ENSZ BT elnapolta a keddre tervezett voksolást.

Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete, Mirsada Colakovic az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, Moszkva kedden reggel tájékoztatta a BT többi tagját vétózási szándékáról.

Az AP diplomáciai forrásai szerint Samantha Power amerikai nagykövet – aki annak idején újságíróként maga is szemtanúja volt a boszniai háborúnak –, valamint Vitalij Csurkin orosz képviselő részvételével egyeztetések folynak a határozattervezet szövegével kapcsolatos nézeteltérések elsimítására.

A 20 éve történt srebrenciai mészárlásról megemlékező határozatjavaslat kapcsán egy hete alakult ki vita a BT tagjai között. A brit tervezet értesülések szerint a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.

Oroszország ezzel szemben egy jóval visszafogottabb hangnemű rivális határozattervezetet köröztetett a BT-tagok között, amely nem használja a népirtás szót, csupán „a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről” beszél.

Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia nem ismeri el, hogy népirtás történt volna Srebrenicában, a hivatalos belgrádi álláspont szerint a háborús bűncselekményeket „a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el”. Belgrád élesen kikelt a brit határozattervezet ellen, és a szerb vezetés diplomáciai úton próbálta megakadályozni annak elfogadását.

„Ideje megmutatnunk, hogy készek vagyunk a megbékélésre, hogy készek vagyunk fejet hajtani az áldozatok előtt. A szerb kormány ezért úgy döntött, hogy amennyiben a feltételek megvannak hozzá, én képviseljem Szerbiát július 11-én Srebrenicában” – mondta Vucic egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: a „feltételek” alatt Srebrenica polgármestere, az áldozatok hozzátartozói, valamint Bosznia-Hercegovina államelnöksége muzulmán tagjának kedvező álláspontját érti.

Camil Durakovic polgármester és más vezető bosnyák politikusok korábban ellenérzésüknek adtak hangot a háború alatt a szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz tartozó Vucic részvételét illetően.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, Szerbia azonban nem ismeri el annak.

Nem Vucic lenne az első szerb vezető, aki Srebrenicába utazik, Boris Tadic akkori, Nyugat-barát szerb elnök 2010-ben részt vett a srebrenicai áldozatokra való megemlékezésen.

Vucic egy korábbi nyilatkozatában attól tette függővé részvételét, hogy hogyan dönt a BT a tervezetről.
Keddi sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő azt mondta: „biztosítékokat kapott” arra nézve, hogy „a jelenlegi formájában” nem fogadja el a BT a dokumentumot.