Összeadná a bíró az erőszakolót és áldozatát

Korábban már sikerült elérni egy hasonló esetben, hogy a „pár” összemelegedjen.

Az áldozat azonban egy héttel az erőszakot követően egy barátjának beszélt a történtekről, a pletyka pedig hamar elterjedt az apró faluban. A lány alkoholista apja még meg is ütötte, a rokonok pedig arról faggatták, hogy miért nem mondta el nekik, hogy mi történt. A család feljelentést tett a rendőrségen, a helyzet viszont még rosszabbra fordult, amikor kiderült, hogy a lány terhes, a DNS-teszt pedig megerősítette, hogy Mohan az apa. A fiú családja felajánlotta, hogy 3 ezer dollárt fizet, ha elvetetik a gyereket, még a falu vénjei is arról győzködték a lányt, hogy adja fel, de ő kitartott.

Mohant 2009-ben hét év börtönre ítélték, de tavaly fellebbezett. Devadass bíró az őt szabadon bocsátó ítélet indoklásában azon mereng, hogy a nők gyakran könnyű célpontjai a férfiak vágyának, ugyanakkor kijelentette, hogy az esetnek két áldozata van, a lány és a gyermeke. „A lány anyává vált, ugyanakkor senki sem vette feleségül, tehát leányanya. Mind ő, mind a gyermeke veszélyeztetett helyzetben van” – mondta. Ítéletében kijelentette: a békéltetés lehet a legjobb megoldás, és megjegyezte, hogy egy tavalyi esetnél azt javasolta, hogy az áldozat menjen feleségül az erőszakolóhoz, az ügy pedig most már a „boldog végkifejlet felé tart”.

A békéltetést egyébként egy tiltakozó ügyvéd szerint a házasságon belüli vagy anyagi természetű polgári ügyekben szokták alkalmazni, nem pedig nemi erőszak esetén. Az áldozat elmondta: meglepte az ítélet, most pedig attól tart, hogy az elkövető újra megtalálja, és bántani fogja. „Ha találkoznék Devadass bíróval, megkérdezném, tisztában van-e azzal, hogy mit éltem át megerőszakolt gyermekként, vagy a saját gyermekem felnevelésekor” – mondta. Mohan és védője az eset kapcsán annyit mondott, hogy szívesen részt vennének a mediációban – bár korábban Mohan azt állította, a lány beleegyezett az aktusba.

Az áldozat a most már hétéves kislányával egy anyaotthonban lelt menedéket, és elmondta, a gyermeke megszületése óta elkerülik az emberek, és óriási küzdelem volt, hogy egyáltalán munkát találjon; most egy textilgyárban dolgozik, és más, alkalmi munkákat vállal. Nők egy csoportja tüntetést szervez a hétfőn kezdődő mediáció alkalmából. A lány védőügyvédje azt mondta, hogy az áldozat meg sem fog jelenni. A békéltetéshez az kell, hogy mindkét fél akarja. „Semmi pénzért nem vagyok hajlandó újra találkozni Mohannal, még ha kötelező, akkor sem” – mondta az áldozat.

Több mint két évvel azután, hogy egy diáklány csoportos megerőszakolása és meggyilkolása miatt tömegek vonultak az utcára, hogy az ezzel kapcsolatos elnéző ítéletek megváltoztatását követeljék, az indiai bírók továbbra is sokakat felháborító módon folytatják a fenti gyakorlatot. Volt olyan bíró, aki közölte, hogy a gyermekprostitúció igazából nem is erőszak, egy másik pedig amellett foglalt állást, hogy azok a nők, akik házasság előtt szexeltek, „később hajlamosak vádaskodni, hogy erőszak vagy emberrablás történt velük”.
Karuna Nundy, az egyik tiltakozó ügyvéd elmondta, érzékenyítő tréningekkel is csak lassan változik meg a férfisoviniszta attitűd a bíróságokon, és sok még a tennivaló, hiszen a magasabb szintű bíróságokon alig dolgoznak bírónők, a legfelsőbb bíróságban például csak egy. „A férfiközpontú rendszer nehezen szűnik meg” – mondta.