Reform vagy összeomlás – mondták Athénnak

Falhoz szegezték a görög kormányfőt Merkelék Brüsszelben, felfüggeszthetik az egész csúcsot.

A The Guardian című brit lap egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök találkozóján a görög kormányfőt azzal szembesítették, hogy két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.

A pénzügyminiszterek által készített és a tagállami vezetők elé került szövegtervezet szerint ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások egy harmadik mentőprogramról, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba. A kiszivárogtatások szerint a szövegben zárójelben az is szerepel, hogy megállapodás hiányában Görögországnak fel kell ajánlani, hogy gyors tárgyalásokat követően „kimenőt” kapjon az eurózónából, lehetséges adósságátrendezéssel kísérve.

A jelenleg zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét egyelőre az Európai Központi Bank (EKB) tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezd, amivel de facto kilépne az eurózónából.

Pedig az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása után mindenki bizakodónak tűnt, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke szerint már 90 százalékban megegyeztek; ugyanakkor készen álltak a B-tervvel is.

Élesen bírálta Németországot Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki szerint Németország a görög adósságválsághoz való hozzáállásával súlyos, megrendítő csapást mért Európára. A Világbank volt főközgazdásza, egyetemi tanár az AFP francia hírügynökségnek vasárnap adott nyilatkozatában azzal vádolta Németországot, hogy nem szolidáris Görögországgal. „Nem lehet működtetni az euróövezetet egy minimális szintű szolidaritás nélkül. A válság teljes egészében aláássa a közös víziót és az európai szolidaritást. Ez katasztrófa” – mondta a francia Stiglitz, aki szerint ésszerűtlen lenne, ha a brüsszeli tárgyalásokon újabb követelményeket támasztanának Görögországgal szemben. Ha Németország eléri Görögország euróövezeti tagságának megszűnését, az „nagyon, nagyon súlyos károkat fog okozni” – véli a közgazdász, aki képmutatással vádolta az európai vezetőket.

„Az európai vezetők és általában a Nyugat bírálja Görögországot amiatt, hogy nem elég hatékony az adóbeszedési rendszere. Ugyanakkor a nyugatiak létrehoztak egy globális rendszert az adófizetés elkerülésére, és a fejlett országok próbálják akadályozni az adóelkerülés megállítását célzó erőfeszítéseket. Nincs ennél nagyobb képmutatás” – hangoztatta.