Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők ma szavaznak az EU–amerikai szabad kereskedelmi megállapodás megkötését célzó tárgyalásokról. Egy hónapja, június elején már napirendre tűzték Strasbourgban a szavazást és a plenáris vitát, de azt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke lefújta. Ugyanis az EP két nagy pártcsaládja (Néppárt, szocialisták) között egyet nem értés alakult ki a TTIP ügyében. Az EP-nek nincs közvetlen beleszólása az EU tárgyalási mandátumába és a tárgyalásokba, de erős kételyek és kritikák miatt az állásfoglalás lényeges politikai jelentőséggel bír.
A majd két éve húzódó vita a vámok lebontását, a különböző szabványok és standardok kölcsönös elfogadását és a szolgáltatások exportjának megkönnyítését tűzte zászlajára. Korábban az MNO-nak Losonci Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet szakértője arról beszélt, hogy komoly világgazdasági hatással járna, ha a két fél lebontva a nem vám jellegű akadályokat közös beruházási szabályozási rendszert alakítana ki. A létrejövő egyezségnek így lenne egy jelentős globális politikai üzenete: kialakul egy 800 millió fős blokk, amely a világ legnagyobb szabad kereskedelmi zónája lenne.
A TTIP-nek több igen kényes pontja is van. A legvitatottabb része az úgynevezett befektető–állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) elve, mely kimondja, hogy az amerikai multinacionális vállalatok a minimális profittermelés miatt választott bíróságokon akár országokat is beperelhetnek. Épp emiatt nemcsak az Európai Parlamentben, hanem az amerikai törvényhozásban is egyre több kritikát kap a TTIP. Senki sem szeretne túl nagy hatalmat adni a multinacionális vállalatok kezébe.
György László, a Budapesti Műszaki Egyetem docense pedig arról beszélt, hogy a szabad kereskedelem csak egyenlő és hasonló fejlettségű államok között működik, az unió elmaradottabb részének tehát nem biztos, hogy kedvező volna. Azt is hozzátette, hogy még a legoptimistább előrejelzések szerint is legfeljebb egy százalékpontos GDP-bővülést hozhat a megállapodás, ez azonban 10-15 év alatt összességében értendő. Kitért arra is, hogy az olcsó amerikai palagáz óriási előnyt nyújt az Egyesült Államoknak, továbbá az agrártermékeket is jóval alacsonyabb áron állítják elő, mint Európában, ami szintén az amerikai félnek kedvez.
És ha már agrárkérdés. Az egyezmény másik kulcskérdése a GMO-szabályozás kérdéskörét érinti. Sokan attól félnek, hogy az egyezmény következtében felülíródik a tilalom, és „bevándorolhat” Európába a génkezelt kukorica és a klórozott csirke. Fidrich Róbert a Magyar Nemzetnek korábban arról beszélt, hogy a TTIP kapcsán az unió alapszerződésében is szereplő úgynevezett elővigyázatossági elv is veszélybe kerülhet. Eszerint ha egy termékről felvetődik, hogy ártalmas lehet az egészségre, azt azonnal ki kell vonni a forgalomból, illetve már eleve nem is engedélyezhetik a behozatalát.
Nemcsak az Európai Parlamentben, hanem az amerikai törvényhozásban is egyre több kritikát kap az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi egyezmény tervezete. Magyarországon is igen komoly lobbi tevékenység folyik az esetleges megállapodás megszületése ellen. A TTIP elutasítására szólította fel a magyar kormányt több mint ötven véleményformáló értelmiségi. Az aláírók, akik között olyan neveket találhatunk, mint Csath Magdolna közgazdász, Fábry Sándor előadóművész, Fóti Péter oktatáskutató, Lányi András író, Róna Péter közgazdász, Puzsér Róbert publicista, ezzel csatlakoztak a Stop TTIP önszerveződő, immár 2,3 millió európai polgárt tömörítő polgári kezdeményezéshez.
