Európa után az Egyesült Államokban is egyre nagyobb ellenállás mutatkozik az Európai Unióval kötendő szabad kereskedelmi egyezmény egyes pontjai kapcsán. Az amerikai törvényhozásban az egyezményt érintő legutóbbi szavazások fényében még az is bizonytalan, hogy a képviselők Barack Obama elnök kezébe több jogot adnának azért, hogy felgyorsítsák a szabad kereskedelmi övezetről szóló tárgyalásokat. Az óceán mindkét partján a legvitatottabb pontnak számít, hogy a lakosság kihagyásával olyan egyezményt szövegeznek meg Brüsszelben és Washingtonban, amely feljogosíthatja a multinacionális óriáscégeket, hogy országokat is beperelhessenek „elmaradt haszon” címén. Egyre több amerikai honatya osztja az egyezményt ellenzők táborát vezető Keith Ellison demokrata képviselő véleményét, miszerint a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) és az ezzel párhuzamosan formálódó csendes-óceáni szabad kereskedelmi övezet (TPP) „nem kereskedelmi egyezmény, hanem befektetési megállapodás a multinacionális cégek között Amit ők akarnak, az hajsza a mélybe, hogy még jobban ki tudják zsákmányolni a legszerencsétlenebb munkásokat.”
– Az EU és az Egyesült Államok között évek óta készülő megállapodás, illetve a Kanadával már letárgyalt szabad kereskedelmi szerződés tényleg nem a szabad kereskedelemről, hanem a befektetők jogainak kiszélesítéséről szól, amellyel a kormányok helyére gyakorlatilag az óriáscégeket ültetnék – nyilatkozta lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője szerint ezek az egyezmények túllépnének a jogállamiságon, és a posztdemokrácia korát nyitnák meg. A TTIP eddig kiszivárgott tervezete és a kanadai szabad kereskedelmi szerződés (CETA) szövege szerint a multinacionális nagyvállalatok a jövőben beperelhetnek egyes államokat a hasznuk növelése céljából, amivel a multikat gyakorlatilag a szuverén nemzetállam szintjére emelik. Fidrich Róbert hangsúlyozta, hogy a kanadai szerződésben már egyértelműen szerepel a legtöbb vitát kiváltó, a befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) elve, ezért félő, hogy az amerikaiakkal kötendő egyezménybe is bekerülhet ez a pont. Eszerint magáncégek szuverén államokat perelhetnének, ha megítélésük szerint a szabad kereskedelmet akadályozó, nekik nem tetsző törvényeket hoznak.